Újkor - Magyarország - Összefoglalás

A reformkor 

Átbeszéljük Magyarország politikai és társadalmi helyzetét a reformkor kezdetén (rendi ellenzékiség és sérelmi politika, a birtokos nemesség helyzetének és gondolkodásának átalakulása, a parasztság differenciálódása, polgárosodás és városiasodás kezdetei).

Megvizsgáljuk a haza és haladás programját, a reformellenzék főbb gondolatait a nemzeti és a liberális eszme megerősödését, (polgári átalakulás, érdekegyesítés, paraszti jogfosztottság felszámolása, a jobbágyfelszabadítás útjai, a hazai gazdasági fejlődés feltételeinek javítása, magyar nyelv és kultúra ügye), a reformkor legfontosabb eseményei és szereplőit, a reformországgyűlések főbb eredményeit és kudarcait.

Leírtuk a reformeszmék kialakulását és terjedését: a jobbágyi és rendi viszonyok megszüntetésének, az érdekegyesítés, a közteherviselés, valamint a nemzeti nyelv és kultúra megteremtésének szükségességét

Széchenyi és Kossuth programja és vitája

Az összefoglalóban ezekről olvashatsz: Széchenyi és Kossuth reformprogramja: Széchenyi reformkori pályafutása, főbb művei, reformgondolatai és gyakorlati tevékenysége, Kossuth Lajos reformtevékenysége, a polgárosult köznemesség vezette polgári átalakulás és nemzetteremtés útja. Széchenyi és Kossuth vitája (színterei, vitapontok, személyiségük, szembenállások okai)

A pesti forradalom eseményei és az áprilisi törvények

Bemutatjuk részletesen az 1848. március 15-ei pesti forradalom eseményeit.
Leírjuk az áprilisi törvények jelentőségét és fontosabb pontjait elemezzük, ezek: az „áprilisi alkotmánynak” a polgári társadalom kialakulását biztosító törvényei, a politikai berendezkedésre és az ország státusára vonatkozó cikkelyek, az áprilisi törvények megvalósulása, történelmi jelentősége 

Szó esik a főbb hadjáratokról, katonai erőviszonyokról: a szabadságharc eseménytörténetének szakaszai (nemzeti önvédelem a horvát, az osztrák és az osztrák-orosz intervenció ellen), a szabadságharc hadtörténetének csomópontjai – téli és erdélyi hadjárat, tavaszi hadjárat, nemzetiségi mozgalmak, orosz-osztrák támadás és a szabadságharc bukásának legfőbb állomásai

A Függetlenségi Nyilatkozat, a szabadságharc leverése

Olvashatsz a Függetlenségi Nyilatkozat megszületésének politikai körülményeiről: a Függetlenségi Nyilatkozat szövegének vizsgálata, keletkezésének körülményei, kül- és belpolitikai hatásai, az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése 

Az ipari forradalom második hulláma Magyarországon

Gazdasági kiegyezés és állami gazdaságpolitika a dualista Magyarországon

Amiről itt olvashatsz: gazdasági kiegyezés, kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság és a közlekedés: gazdasági fejlődés jellemzői a dualizmus korában, az ipari forradalom színterei, Magyarország és a világgazdaság, a monopolkapitalizmus jelenségei hazánkban, az állam növekvő befolyása és a liberális gazdaságpolitika, a népesedés és foglalkozási megoszlás Magyarországon a századfordulón.

A dualizmus kora

A kiegyezés okai, a közös ügyek, a magyar államszervezet

Megvizsgáljuk a kiegyezés megszületésének okait: a kiegyezés létrejöttének mozgatórugóit (a katonai diktatúra és a centralizációs politika kudarca, a Habsburg Birodalom nemzetközi helyzetét, a magyar társadalom és gazdaság helyzetét, a passzív ellenállás nehézségeit)

Leírtuk a kiegyezés tartalmát és értékelését: a dualista államrendszer a kiegyezési törvény alapján, a kiegyezés mellett és ellen szóló érvek, Kossuth és Deák vitája, a kiegyezés, mint reális kompromisszum

A nemzetiségi kérdés Magyarországon

Etnikai viszonyok, zsidó emancipáció, cigányok/romák Magyarországon a dualizmus korában 

Ebben a részben ezekről olvashatsz: nemzetiségek a dualizmus korában: a nemzetiségek arányai, főbb törekvéseik, a magyar állam nemzetiségi politikájának alapvonásai a dualizmus korában, a nemzetiségi kérdés alakulása.

Polgári állam

A polgári nemzetállam jellemzői, alkotmányosság és jogegyenlőség Magyarország példáján

Tudj meg mindent a modern polgári állam jellegzetességeiről, az állami szerep változásairól.