Ebben az írásban szó lesz például arról, hogy melyek azok a szakirányok, ahová viszonylag alacsony pontszámmal be lehet jutni, és amelyekkel a felsőfokú végzettségűek nagyon jól keresnek. Egy téves közhiedelem miatt mégis kevesen jelentkeznek.

Az is kiderül, hogyan lehet bejutni olyan erős egyetemi szakokra, amelyek a jelentkező eddigi eredményeihez képest elérhetetlennek tűnnek.

AK: Hová adják be a gyerekek a felvételi jelentkezésüket? Arra a szakra, amelyikre menni szeretnének, vagy oda, ahová a szülő szeretné, vagy oda, ahová úgy gondolják, van esélyük bekerülni?

BBB: Az a tapasztalatom, hogy a gyerekek inkább aszerint adják be a felvételi papírjaikat, hogy a jegyeik meg az eredményeik mit engednek meg, és hogyan látják, mennyi pontot tudnak összegyűjteni. Így aztán sokszor nem abba az irányba mennek továbbtanulni, amihez képességeik, adottságaik a legjobban illenének, hanem kicsit megalkudnak a lehetőségekkel.

Méltatlanul háttérbe szorultak a műszaki szakirányok a továbbtanulásban.

Pedig nagyon alacsony pontszámmal is be lehet kerülni, mégis kevesen mennek ilyen irányokba. Pont azért, mert azt hiszik a gyerekek, hogy egyszerűen nem megy nekik, hogy ez lehetetlen. A műszaki irányokhoz pedig olyan „rémes” tantárgyak kellenek, mint a matematika és a fizika, amik sokaknál kivágják a biztosítékot, hiszen már nagyon sok kudarcot gyűjtöttek össze belőlük. Egyszerűen nem mernek nekiállni.

Pedig igazán jól fizető állások várják a felsőfokú műszaki végzettségűeket. Sok hiányszakma van, tehát nagyon sokat lehet keresni ezekben. Igazán kár, hogy nem mennek ebbe az irányba a gyerekek.

A képen balról Argyellán Kriszta (Manna FM rádió), mellette Baloghné Békési Beáta (Matek Oázis)

AK: Mi számít a felvételinél: a pontok, vagy a jegyek?

BBB: A felvételinél kétféle pontszámítási lehetőség van: vagy az eddig hozott jegyeket számítják, vagy lehet duplázni az érettségi eredményét. (Erről bővebben a felvi.hu oldalon tájékozódhatsz.)

Ezért, ha egy jól megírt érettségire rástartol valaki, akkor azzal be tud kerülni olyan helyekre is, ahová az addigi eredményei egyébként nem tennék lehetővé.

Arról viszont sokan nem tudnak, hogy a régóta felgyűlt hiányosságok nagyon gyorsan pótolhatók lennének, például matekból.

A matektudás sokkal gyorsabban megszerezhető, mint gondolnák a diákok.

Annyira reménytelennek tűnik, amikor egy érettségi előtt álló azt érzi, hogy „én aztán nem tudok semmit matekból, ott van a 4 év anyaga, és homályos”. Ilyenkor teljesen elveszettnek érzik magukat a diákok. Pedig a helyzet egyáltalán nem reménytelen.

• Volt olyan tanítványunk a Matek Oázisban, aki nulla pontos próbaérettségi után talált ránk, 2 hétig készült, és 40 pontos érettségit írt!
• Olyan is nagyon sok van, aki hármasról ötösre tudta felhozni magát pár hónap alatt.
• Kaptunk levelet olyan diáktól is, aki 3 hét alatt kettesről négyes szintet ért el, és azt írta, hogy ha előbb talált volna ránk, akkor az ötös is meglett volna.

Tehát tényleg nem reménytelen felkészülni egy jó matekérettségire.

Tovább az érettségi felkészítéshez

B.B.Bea
A szerethető matektanulás szakértője, matektanár