Kémia 9. osztály

Atomok és a periódusos rendszer

• 01. Atomok szerkezete, kapcsolata a periódusos rendszerrel

  a) Az atom részei, elemi részecskék

  Tananyag   | Kezdés »

  Az atom a legkisebb olyan részecske, ami kémiai úton tovább nem bontható. Az atommagról és az elektronburokról tanulunk. Megvizsgáljuk az atom elemi részecskéit, a nukleonokat. A protonok, neutronok és az elektronok tulajdonságaival foglalkozunk. 

  b) Az elektronburok

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Az elektronburok szerkezetéről tanulunk. Megfigyeljük az elektronpályák térbeli alakját, felépülésüket, ezzel bevezetünk a periódusos rendszer felépítésébe is.

  c) Elektronszerkezet, periódusos rendszer

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Ha megnézted az előző videót, csak akkor kezdj bele ebbe. Bővebben foglalkozunk a periódusos rendszer felépítésével, az atomok energiaszintjeivel. Mit jelent a rendszám a táblázatban? Hogyan épülnek fel a különböző atomok? Mi az atomtörzs, mi a vegyértékhéj?

  d) Elektronszerkezet, periódusos rendszer - gyakorló feladatok

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Néhány feladatot megoldására hívunk az atomokkal kapcsolatban.

• 02. Anyagmennyiség, gyakorlás

  a) Az anyagmennyiség

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Az anyagmennyiség azt mutatja, hány részecskét tartalmaz az adott anyag. Az anyagmennyiség mértékegységével, az Avogadro számmal foglalkozunk a videón.

  b) Az anyagmennyiség - moláris tömeg

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A moláris tömeggel és annak kiszámításával foglalkozunk a videón.

  c) Az anyagmennyiség - vegyes feladatok

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Kiszámoljuk a vegyületek moláris tömegét is, és vegyes feladatokkal gyakorlunk.

  d) Atomszerkezet, anyagmennyiség

  Teszt   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  TESZT! Tedd próbára tudásod az atomokról és az anyagmennyiségről tanultak terén! Hét feladat vár, köztük: "Állítsd sorrendbe az atompályákat! Melyik atom elektronszerkezetét írtuk le?" Oldd meg a feladatokat önállóan! Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

Kémiai kötések

• 03. Ionos kötés

  a) A nemesgázok és az ionok kialakulása 1.

  Tananyag   | Kezdés »

  A nemesgázok különleges elemek a periódusos rendszerben: stabil elektronszerkezetük miatt léteznek atomos állapotban. Más atomok is törekszenek a nemesgázszerkezet kialakítására, ezért hajlamosak például ionok képzésére. Ezeket az ionokat és tulajdonságaikat tekintjük át a videón.

  b) A nemesgázok és az ionok kialakulása 2.

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Megismerkedünk az ionizációs energia és az elektronaffinitás fogalmával és foglalkozunk az ionok méretével.

  c) Ionos kötés, ionrács

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A kémiai kötések fajtáit mutatjuk be. Mi a különbség az ionos kötés, a kovalens kötés és a fémes kötés között? Az ionok közötti kötésekről, az ionrácsok kialakulásáról és a rácsenergiáról tanulunk. Az ionvegyületek összegképletének felírását is gyakoroljuk.

  d) Ionos kötés, ionrács - gyakorlás

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Az ionvegyületek összegképletének felírását gyakoroljuk összetett ionokkal is. Segítünk a képletek memorizálásában is.

  e) Ionok

  Teszt   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  TESZT! Tedd próbára tudásod az ionokról, kémiai kötésekről tanultak terén! Tudod-e, milyen töltésű ionokká alakulnak a megadott atomok, milyen ionvegyület képződik a felsorolt anyagok reakciójakor? Párosítsd össze az összetett ionok nevét és képletét! Hét feladat vár. Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

• 04. Kovalens kötés

  a) Kovalens kötés, molekulák

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A kovalens kötés kialakulása teszi lehetővé többek közt az ember létezését is. Megnézzük, hogyan viselkednek az egyes atomok, pl. a hidrogén, a klór, az oxigén vagy a nitrogén atomok, ha egymáshoz közelítjük őket. Hogyan alakul ki a molekula? Mi a mulekulaképződés hajtóereje? A szigma és a pi-kötésekről, a kötő és nemkötő elektronpárokról tanulunk ezen a videón.

  b) Kovalens kötés, molekulák jellemzői

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Megvizsgáljuk a kovalens kötés és a különböző molekulák jellemzőit.

  c) Molekulák polaritása - két atomos molekulák

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A kovalens kötésről lesz szó ebben a videóban is. A molekulák térbeli alakjával és polaritásával fogunk foglalkozni. Először a legegyszerűbb, a kétatomos molekulákat vizsgáljuk: poláris, apoláris vagy dipoláris. Megismerkedünk az elektronegativitással, az elektron-vonzó képességgel. Megnézzük, mikor milyen kötés alakul ki két atom között.

  d) Molekulák polaritása - több atomos molekulák

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A kovalens kötésről lesz szó ebben a videóban is. A molekulák térbeli alakjával és polaritásával fogunk foglalkozni. A többatomos molekulákról és a nem kötő elektronpárokról tanulunk, hogyan helyezkednek el a térben, és milyen a polaritásuk. Mi az a trigonális piramis?

  e) Molekulák polaritása - gyakorló feladatok

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A kovalens kötésről lesz szó ebben a videóban is. A molekulák térbeli alakjával és polaritásával fogunk foglalkozni. Feladatokkal gyakorlunk.

  f) Kovalens kötés

  Teszt   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  TESZT! Tedd próbára tudásod a kovalens kötésről tanultak terén! Tudod-e milyen esetben nagyobb a kötési energia, melyik atomnak nagyobb az energiaaktivitása, milyen a molekulák polaritása? Ezekhez hasonló kérdések várnak. Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

• 05. Fémes kötés, másodrendű kötések

  a) Fémes kötés, fémrács

  Tananyag   | Kezdés »

  A periódusos rendszer több , mint 80 %-a fém. A fémes kötés lényegéről, a sok-sok fém (elem) hasonló és különböző tulajdonságairól tanulunk ezen a videón. Megvizsgáljuk a fémrácsokat. Bemutatjuk a különböző tendenciákat az olvadáspontokban.

  b) Fémes kötés, fémrács - gyakorló feladatok

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Néhány feladattal átnézzük a fémekről tanultakat.

  c) Kötéstípusok

  Teszt   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  TESZT! Ellenőrizd a tudásod a különböző kötéstípusokról! Hasonlítsd össze a kovalens kötést a fémes kötéssel és az ionkötéssel! Döntsd el, hogy az anyagok molekulákból vagy ionokból épülnek fel, esetleg különálló atomokból állnak! Dolgozz önállóan! Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

  d) Másodrendű kötések

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A másodrendű kötések kötési energiája kisebb, mint az elsőrendű kötéseké, valamint ezek a kötések a molekulák között hatnak. Megvizsgáljuk a másodrendű kötések jellemzőit, és hogy mikor mi tartja össze a molekulákat a molekularácsban.

  e) Másodrendű kötések - hidrogénkötés

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Megvizsgáljuk a másodrendű kötések jellemzőit, és hogy mikor mi tartja össze a molekulákat a molekularácsban: diszperziós erő, dipól-dipól kölcsönhatás vagy hidrogén-kötés. Végül néhány feladattal gyakorlunk.

Anyagi rendszerek

• 06. Halmazállapotok

  a) Gázok, gázelegyek

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A gázokban van valami titokzatosság. Tudtad, hogy majdnem minden anyag létezhet gáz állapotban is? Megvizsgáljuk a gázok tulajdonságait, különleges jellemzőit, térfogatukat standard-állapoton, szobahőmérsékleten és normál-állapoton. Avogadro törvényéről és a moláris térfogatról tanulunk, majd számításokat végzünk.

  b) Gázok, gázelegyek - levegőnél könnyebb, nehezebb gázok

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Megvizsgáljuk a gázok moláris tömegét, és megoldunk néhány feladatot.

  c) Gázok, gázelegyek - gyakorló feladatok

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Gázokkal kapcsolatos számításokat végzünk.

  d) Szilárd anyagok + halmazállapot-változások

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Megvizsgáljuk a víz és egyéb anyagok halmazállapot-változásait, a forráspontot és az olvadás- vagy fagyáspontot. Vajon miből következik ez a halmazállapot-változás, hogyan változik az anyag szerkezete, a részecskék mozgása a hőmérséklet-változás vagy a nyomás hatására? Megtudhatod, miért nem lehet a Mount Everest-en babot főzni. Beszélünk a párolgásról, lecsapódásról és a szublimálásról is. Jellemezzük a szilárd anyagokat.

  e) Szilárd anyagok - Kristályrácsok

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Részletesen hallhatsz a szilárd anyagok, különösen a kristályok tulajdonságairól, részecskéik elrendeződéséről.

• 07. Oldatok

  a) Oldatok összetétele 1.

  Tananyag   | Kezdés »

  Az oldat az oldószer és az oldott anyag keveréke. Az oldatok töménységének meghatározására különböző arányszámok használatosak. Áttekintjük ezeket, majd a leggyakoribbal foglalkozunk részletesen ezen a videón: a tömegszázalékkal. Feladatok megoldását is gyakoroljuk.

  b) Oldatok összetétele 2.

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Tovább tanulmányozzuk az oldatok összetételét. Az előző videón volt szó a tömegszázalékról, most a térfogatszázalékról, a mólszázalékról és a mólkoncentrációról hallhatsz bővebben.

  c) Oldatok összetétele 3.

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Tovább tanulmányozzuk az oldatok összetételét. Az előző videón volt szó a tömegszázalékról, most a térfogatszázalékról, a mólszázalékról és a mólkoncentrációról lesz szó, ezekhez kapcsolódó számításokat végzünk.

  d) Oldatok - gyakorlás 1.

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Gyakoroljuk a különböző összetételű oldatokkal kapcsolatos feladatokat! Számítsuk ki a tömegszázalékot, a moláris koncentrációt! Sok szép feladat vár, hogy mindegyik jól menjen.

  e) Oldatok - gyakorlás 2.

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Gyakoroljuk a különböző összetételű oldatokkal kapcsolatos feladatokat! Számítsuk ki a térfogatszázalékot, a mólszázalékot! Sok szép feladat vár, hogy mindegyik jól menjen.

  f) Oldatok

  Teszt   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  TESZT! Ki tudod számolni a tömegszázalékot, a térfogatszázalékot és a molszázalékot? Az anyagmennyiség koncentrációval kapcsolatos és a vegyes feladatok hogy mennek? Ha kitöltöd a tesztet kiderül! Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

  g) Oldhatóság, telített oldatok

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Szilárd anyagok és gázok oldhatóságát vizsgáljuk vízben. Mitől függ az oldhatóság? Hogyan viselkednek a szilárd anyagok és a gázok az oldatban? Mi történik a pezsgősüveg kinyitásakor? A telített, telítetlen és túltelített oldatokról tanulunk. Számolási feladatokat végzünk az oldhatósággal kapcsolatban.

  h) Oldhatóság, telített oldatok - számolási feladatok

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Szilárd anyagok és gázok oldhatóságát vizsgáljuk vízben. Számolási feladatokat végzünk az oldhatósággal kapcsolatban.

  i) Oldhatóság

  Teszt   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  TESZT! Meg tudod állapítani egy oldatról, hogy telített vagy telítetlen, esetleg túltelített? Számítsd ki az oldhatóságot adott hőmérsékleten, számítsd ki a tömegszázalékot! Hány gramm só oldható még adott anyagban, mennyi anyag válik ki? Oldd meg a feladatokat önállóan! Kiértékelés után megmutatjuk a megoldást.

Kémiai reakciók

• 08. Kémiai egyenletek, számítások

  a) Kémiai egyenletek

  Tananyag   | Kezdés »

  A kémiai egyenletek mindig kémiai reakciókat írnak le. Az egyenletek felírásával foglalkozunk ezen a videón. A bal oldalon lesznek a kiindulási anyagok, a jobb oldalon pedig a termék. A két oldalnak mindig egyensúlyban kell lennie. Megtanuljuk rendezni a kémiai egyenleteket, figyelembe vesszük a tömegmegmaradás és a töltésmegmaradás elvét.

  b) Kémiai egyenletek - számítási feladatok

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A kémiai egyenletek mindig kémiai reakciókat írnak le. Számításokat végzünk, sok érdekes feladatot oldunk meg.

  c) Kémiai egyenletek - gyakorlás 1.

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  További kémiai számítással kapcsolatos gyakorlófeladatokat oldhatsz meg.

  d) Kémiai számítások - gyakorlás 2.

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Gyakoroljuk a kémiai egyenletek rendezését és a sztöchiometriai számításokat!

  e) Kémiai számítások - gyakorlás 3.

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Gyakoroljuk további feladatokkal a kémiai egyenletek rendezését és a sztöchiometriai számításokat! 

  f) Kémiai számítások - gyakorlás 4.

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Még néhány gyakorló feladat, hogy jól menjenek a kémiai egyenletek rendezése és a sztöchiometriai számítások.

  g) Reakcióegyenletek, számítások

  Teszt   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  TESZT! Gyakorold és ellenőrizd a kémiai számításokkal kapcsolatos ismereteidet! Oldd meg a feladatokat önállóan: kémiai egyenletek rendezése, a reakciókhoz kapcsolódó különböző számítások. Sok szép feladat vár. Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

• 09. Termokémia

  a) Reakcióhő és kiszámítása

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A termokémia a reakciókat követő energiaváltozásokkal foglalkozik. Milyen hőhatásokkal járnak a kémiai reakciók? Mi az endoterm és az exoterm folyamat? Hogyan kell kiszámítani a reakcióhőt a képződéshők segítségével? Megismerkedünk a Hess-tétellel.

  b) Reakcióhő és kiszámítása - feladatok

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A termokémia a reakciókat követő energiaváltozásokkal foglalkozik. Hogyan kell kiszámítani a reakcióhőt a képződéshők segítségével? Egyszerűbb és összetett számításokat is végzünk a reakcióhővel kapcsolatosan.

  c) Termokémiai számítások - gyakorlás 1.

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A termokémiai feladatok megoldását gyakoroljuk ebben a videóban, és a fontos fogalmak elmélyítése is a célunk: endoterm és exoterm reakciók, képződéshő, reakcióhő. 

  d) Termokémiai számítások - gyakorlás 2.

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A termokémiai feladatok megoldását tovább gyakoroljuk ebben a videóban.

  e) Termokémiai számítások - gyakorlás 3.

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Még egy összetett termokémiai feladat vár rád.

  f) Termokémia

  Teszt   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  TESZT! Teszteld a termokémia területén szerzett tudásodat! Feladatokat oldhatsz meg exoterm és endoterm folyamatokról és a reakcióhő kiszámításáról. Dolgozz önállóan, majd kiértékelés után megmutatjuk a helyes megoldást lépésről lépésre.

• 10. Reakciósebesség, egyensúly

  a) Reakciósebesség, egyensúlyi reakciók

  Tananyag   | Kezdés »

  Mi az a reakciósebesség, és mi mindentől függ? Hogyan befolyásolja a koncentráció, a hőmérséklet és a katalizátor? Mik azok az egyensúlyi reakciók? Megtanuljuk, mi az egyensúlyi állandó, és hogyan számítjuk ki.

  b) Reakciósebesség, egyensúlyi reakciók - feladatok

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Megtanuljuk, mi az egyensúlyi állandó, és hogyan számítjuk ki. Gyakoroljuk is a számításokat.

  c) Az egyensúlyt befolyásoló tényezők

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A kémiai egyensúlyt több tényező is befolyásolja: az anyagok koncentrációi, a hőmérséklet, sőt sokszor a nyomás is. Megfigyeljük, milyen irányban tolódik el az egyensúly, ha ezek változnak. Megtanuljuk a legkisebb kényszer elvét, melyet a fizikus Braun és a fiziko-kémikus Le Chatelier állapított meg. Számításokat végzünk.

  d) Egyensúlyi folyamatok

  Teszt   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  TESZT! Gyakoroljuk mindazt, amit az egyensúlyi folyamatokról megtanultunk: az egyensúlyi állandóval kapcsolatos számításokat, és azt, hogy hogyan befolyásolják a külső hatások a reakciók irányát. Oldd meg a feladatokat önállóan, majd kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

• 11. Protonátmenettel járó reakciók

  a) Sav-bázis reakciók

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A videóban átnézzük a sav-bázis reakciók lényegét, megnézzük, mi a sav és mi a bázis az egyes folyamatokban. Tanulunk a savállandóról és a bázisállandóról, ezek kiszámításáról, a vízion-szorzatról.

  b) Sav-bázis reakciók, pH érték

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Értelmezzük a savas, és bázisok pH értékét és megtanuljuk kiszámítani is.

  c) Kémhatás - indikátorok

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A savas vagy lúgos kémhatás kimutatására használjuk az indikátorokat, a videón megismerkedünk ezekkel.

  d) Kémhatás - feladatok

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Nézünk néhány szép feladatot a pH értékkel kapcsolatban.

  e) Kémhatás - sóoldatok pH-ja

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A sóoldatok kémhatását tanulmányozzuk.

  f) Savak és bázisok

  Teszt   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  TESZT! Gyakorold és ellenőrizd, amit a sav-bázis reakciókról, a pH-értékről és a sóoldatok kémhatásáról tanultunk! Oldd meg a feladatokat önállóan! Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

• 12. Elektronátmenettel járó reakciók

  a) Redoxireakciók

  Tananyag   | Kezdés »

  A redoxireakciókban oxidáció és redukció történik (egyszerre). Megtanuljuk, mik is ezek a folyamatok. Mi az oxidáció, mi a redukáció, melyik anyag oxidálódik melyik redukálódik. Az oxidációs számok rejtelmeibe is bevezetünk. Bemutatunk néhány oxidációra vonatkozó számolást könnyítő szabályt.

  b) Oxidációs szám

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Gyakoroljuk az oxidációs számok meghatározását különböző vegyületekben, valamint megnézzük, hogy hogyan segítenek ezek az oxidációs számok a kémiai egyenletek rendezésében.

  c) Redoxireakciók

  Teszt   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  TESZT! Teszteld a tudásodat a redoxireakciókról, oxidációs számokról! Hét feladatot oldhatsz meg oxidáció-redukció, oxidálószer-redukálószer, elemek oxidációs számai vegyületekben, az oxidációs szám szerepe a kémiai egyenletek rendezésekor témában. Kiértékelés után megmutatjuk a helyes megoldást.

Elektrokémia

• 13. Kémiai energiából elektromos energia

  a) Galvánelemek

  Tananyag   | Kezdés »

  Az elektrokémiát a galvánelemek működésének bemutatásával kezdjük. Megtanuljuk, mi a standardpotenciál, és hogyan lehet ebből meghatározni az elektromotoros erőt. Megismerkedünk a Daniell-elemmel, az elektródok és elektrolitok fogalmával. Mire való a porózus fal? Feladatokat oldunk meg együtt.

  b) Galvánelemek

  Teszt   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  TESZT! Gyakorold és ellenőrizd, amit megtanultál a galvánelemekről! Melyik elektród a katód/anód, milyen folyamatok zajlanak le az elektródokon, a standardpotenciálból mi mindent lehet megállapítani? Oldd meg a feladatokat önállóan! Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

  c) Standardpotenciál, reakciók iránya

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A redoxireakciók lefolyását ugyanazok a "kémiai erők" befolyásolják, mint amik a galvánelemekben is működnek. Megtanuljuk, hogyan lehet a standardpotenciálok ismeretében megjósolni, hogy mely reakciók játszódnak le, és melyek nem, pl. mely fémek oldódnak híg savakban. Kísérleteket mutatjuk be a reakciót, pl. réz-szulfát oldatba vasszeget teszünk.

• 14. Az elektromos áram hatása a kémiai folyamatokra

  a) Elektrolízis

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Elektromos áram hatására oldatokban különböző kémiai változások zajlanak le. Megtanuljuk, hogyan lehet meghatározni, hogy melyik elektródon milyen anyag fog kiválni az elektrolízis folyamán. Mi az anód és a katód, a kationok és az anionok, hogyan jegyezzük meg ezt, ebben is segítünk a videón. Valamint kísérleteken mutatjuk be az elektrolízist.

  b) Faraday-törvénye; számítások

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Az elektrolízis során az anódon és a katódon leváló anyagok mennyiségét fogjuk meghatározni több példában Faraday törvényei nyomán. Begyakoroljuk ezeket a fontos számításokat.

  c) Elektrolízis

  Teszt   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  TESZT! Az elektrolízis során bekövetkező változásokról és azok mennyiségi törvényszerűségeiről sok szép feladatot lehet készíteni. Gyakorold ezek megoldását önállóan! Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

Elemek és fontosabb vegyületeik

• 15. Hidrogén és halogének

  a) Hidrogén / nemesgázok

  Tananyag   | Kezdés »

  A hidrogén és a nemesgázok (hélium, neon, argon, kripton, xenon, radon) fizikai és kémiai tulajdonságairól tanulunk bővebben. Tudtad, hogy a hidrogén a legegyszerűbb és egyben a leggyakoribb elem? Megvizsgáljuk a hidrogén izotópjait, előfordulását, fizikai tulajdonságait, előállításáról, felhasználásáról beszélünk. A nemesgázok tulajdonságairól, jellemzőiről, felhasználásáról külön szót ejtünk.

  b) Halogének

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A halogének (fluor, klór, bróm, jód) fizikai és kémiai tulajdonságairól tanulunk. Ezek a periódusos rendszer VII. főcsoportjának elemei. Megvizsgáljuk, melyek az erősebben oxidáló elemek, az oxidációs hajlam mely elem irányába nő illetve csökken. Miért nem tekintjük az asztáciumot halogén elemnek?

  c) Halogénvegyületek

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A hidrogén-klorid (sósav) és a nátrium-klorid (kősó vagy konyhasó) részletes jellemzésével foglalkozunk ezen a videón. Megvizsgáljuk fizikai és kémiai tulajdonságaikat. Kiderül, az egyik egy mérgező gáz, a másik létfontosságú vegyület. Előfordulásukkal, előállításukkal és felhasználásukkal is foglalkozunk. Végül összehasonlítjuk a két vegyületet.

• 16. VI. főcsoport elemei

  a) Oxigén és ózon

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Oxigén nélkül a legtöbb élőlény nem létezne. Az oxigén és az ózon fizikai és kémiai tulajdonságaival foglalkozunk. Hogyan lép reakcióba az oxigén más elemekkel, hogyan okoz égést, hol fordul elő, hogyan állítható elő természetesen és mesterségesen? Mire való a mesterségesen előállított oxigén? Mire való az ózon, káros vagy hasznos? Hogyan véd minket az ózonpajzs? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz a videó végignézésével.

  b) Oxigénvegyületek

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A víz és a hidrogén-peroxid részletes jellemzésével, fizikai és kémiai tulajdonságaival foglalkozunk. Hogyan helyezkedik el a térben, milyen a polaritása, olvadás- és forráspontja, stb.? A víz számos elemmel és vegyülettel reakcióba lép. Mindkét vegyület előfordulásával és felhasználásával is foglalkozunk.

  c) A kén és vegyületei 1.

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Részletesen felsoroljuk a kén fizikai és kémiai tulajdonságait, előfordulását, felhasználását. Vegyületei közül a kén-hidrogén, a kén-dioxid és a kénessav jellemzésével foglalkozunk. Megoldunk néhány számolási feladatot is.

  d) A kén vegyületei 2.

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  Részletesen jellemezzük a kén-trioxidot és a kénsavat, megoldunk egy számolási feladatot is. Az összefoglaló feladatok segítségével átismételjük, amit a kénről és vegyületeiről tudni kell.

• 17. V. főcsoport elemei

  a) Nitrogén és ammónia

  Tananyag   | Kezdés »

  A nitrogén a levegő legnagyobb arányú alkotója. Fizikai és kémiai tulajdonságait is megismerheted ebben a videóban. Ezenkívül sok mindent megtudhatsz egyik legfontosabb vegyületéről, ammóniáról. Mi történik villámláskor a levegő nitrogénjével, hogyan lehet ammóniával szökőkutat készíteni? Ezekre mind választ kapsz, ha végignézed a videót.

  b) A nitrogén további vegyületei

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  NO, NO2, N2O, HNO2, HNO3 . Jellemezzük a nitrogén oxidjait, megismerkedünk a salétromossav és a salétromsav főbb tulajdonságaival, reakcióival.

  c) Foszfor

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A foszforral, és néhány fontos vegyületével ismerkedhetsz meg ezen a videón. Allotrop módosulatai: a fehér és a vörös foszfor. Vegyületei közül a foszforsavat és sóit emeltük ki. Ezen kívül találsz néhány érdekességet is a foszforral kapcsolatban.

• 18. IV. főcsoport elemei

  a) Szén

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A IV.A főcsoport első eleme a szén, módosulatai a gyémánt, grafit és a fullerének. Megismerheted ezek jellemzőit, miben hasonlóak, miben különböznek egymástól. A szén kémiai tulajdonságait, legfontosabb reakciót is megtanulhatod.

  b) Szilícium

  Tananyag   | Megnyitáshoz fizess elő ITT

  A IV. főcsoport másik fontos eleme a szilícium, ebben a videóban megismerkedhetsz vele. Szó lesz a szilícium vegyületeiről, és megtudhatod azt is, hogy mik a szilikátok és a szilikonok.