Fizika 7. osztály

A sűrűség fogalmával ismerkedünk. A sűrűség jele, mértékegységei, a mértékegységek közötti összefüggések kerülnek elő. Megtanuljuk kiszámítani a sűrűséget, a tömeget és a térfogatot egymásból.

Összefoglaljuk a mérésről, mennyiségekről tanultakat. Gyakoroljuk az átváltásokat. Vajon szorozni vagy osztani kell a váltószámokkal? Szó lesz a hosszúság, a terület és a térfogat mértékegységeiről. Feladatokat találsz az átváltások gyakorlására.

Összefoglaljuk és kiegészítjük az űrmértékről, tömegről, időről, szögek mértékegységeiről tanultakat. Mennyiségekről, átváltásokról, váltószámokról, mértékrendszerek közötti kapcsolatokról lesz szó. Példákat, feladatokat találsz az átváltások gyakorlására.

A mérések a fizikában nagyon fontosak. A fizikusok rengeteg mérést végeznek, egyre pontosabb mérőműszerekkel, hogy egyre pontosabban meg tudják határozni a minket körülvevő anyagi világ működésének törvényeit. Te is kipróbálhatod néhány alapmennyiség mérését.

Bevezetünk a sebesség fogalmába, amiről már biztos sok mindent tudsz, most pontosítjuk, rendszerezzük az ismereteidet. Megtanuljuk a mértékegységeit és kiszámítani a sebességet. Az út és az idő is segítségünkre lesznek, ezek jeleit is megtanuljuk. Képekkel és táblázatba foglalva szemléltetjük a sebességet.

Milyen a sebesség-idő és az út-idő grafikonja az egyenletes sebességgel mozgó tárgynak? Megtanuljuk, hogyan lehet elkészíteni ezeket a grafikonokat, illetve, hogy mi olvasható le a kész grafikonokról.

Gyakoroljuk a sebességgel kapcsolatos feladatok megoldását! Azt, hogy hogyan kell kiszámolni a sebességet, a megtett utat, vagy éppen az időt az adatokból, plusz a grafikonok készítését illetve értelmezését. Milyen gyors a kamion, mennyi az átlagsebessége? Milyen messze lehet a villámcsapás? Milyen messze jut el az antilop 15 perc alatt?

A lendület a tömeg és a sebesség szorzata. Ha egy rendszerre nem hat külső erő, az összes lendület állandó marad, ez a lendületmegmaradás törvénye. Feladatokban gyakoroljuk a lendület kiszámítását, több test ütközése esetén az ütközés utáni sebességek meghatározását.

Változó a mozgás, ha változik a test sebességének nagysága, vagy iránya. A változó mozgások jellemzője a pillanatnyi sebesség és az átlagsebesség. Részletesen tárgyaljuk az egyenletesen változó mozgásokat, meghatározzuk a gyorsulás fogalmát, és feladatokban gyakoroljuk a kiszámítását. Felrajzoljuk az egyenletesen gyorsuló és egyenletesen lassuló mozgást leíró grafikonokat.

A szabadesés az, amikor a testre nem hat más erő, csak a Föld vonzóereje. A szabadesés egyenletesen változó mozgás, gyorsulása állandó, ez a gravitációs gyorsulás. Számolási feladatokat is megoldunk a szabadeséssel és más egyenletesen változó mozgásokkal kapcsolatban.

A körpályán mozgó test körmozgást végez. Meghatározzuk a körmozgás jellemzőit: megismerkedünk a fordulatszám, a periódusidő és a kerületi sebesség fogalmával. Ezeket számolási feladatokban is gyakoroljuk.

Az erő, a támadáspont, a hatásvonal fogalmával ismerkedünk. Bemutatjuk az erőt, mint vektormennyiséget. Megtanulhatod a hatás-ellenhatás törvényét. Megvizsgálhatod az erő és a gyorsulás kapcsolatát. Számítási feladatokat végzünk.

A mozgást akadályozó erőkről lesz szó: csúszási és tapadási súrlódási erő, gördülési ellenállás és közegellenállás. Megvizsgáljuk, hogyan csökken a súrlódás és a közegellenállás, hogyan hasznosíthatjuk mindezt.

Vajon milyen erő vonzza a testeket? A gravitációs kölcsönhatásról, vagyis a tömegvonzásról tanulunk. Bemutatjuk a gravitációs mezőt, gravitációs gyorsulást. Meghatározzuk a súly fogalmát. Megfigyeljük, mi a különbség a nyugalomban lévő és a mozgó testek súlya között. Beszélünk a gravitációs erő és a súlyerő különbségéről és azonosságáról, a szabadesésről és a súlytalanságról.

A forgatónyomaték és az erőkar fogalmával ismerkedünk. Erő hatására a testek megváltoztatják az alakjukat, helyüket, és megállapíthatjuk, hogy az erőnek forgató hatása is lehet. Megnézzük, mikor forog a kerékpár kereke, mikor lesz egyensúlyban a mérleghinta, mitől függ a forgatóhatás. Bevezetjük az erőkar fogalmát. Megtanuljuk az egyensúly és a forgatónyomaték jelét és kiszámítását, majd számolási feladatokat végzünk.

Az egyszerű gépek megkönnyítik a munkavégzést, az emelést. Bemutatjuk az egy és két oldalú emelő, álló és mozgó csiga, hengerkerék, lejtő működése, az egyszerű gépek elvén működő eszközöket. Összehasonlítjuk a munkavégzés nagyságát. Mekkora erőt fejt ki a gép? Játékos feladatban keressük meg, melyik eszköz milyen elven működik!

A fizikában a munkavégzésről csak akkor beszélünk, ha egy testre erő hat, és a test az erő irányába elmozdul. Megvizsgálunk konkrét eseteket, van-e munkavégzés, megvizsgáljuk, mitől függ az erő nagysága. A munka az erő és az elmozdulás (út) szorzata. Számítási feladatokat oldunk meg. A munka mértékegysége a Joule (J)

Mit jelent a teljesítmény a fizikában? Hogyan lehet kiszámolni a végzett munka és az eltelt idő ismeretében? Ezekre keressük a választ, és megoldunk néhány feladatot is a videón. A teljesítmény mértékegysége a Watt.

Mihez kell energia? Minek van energiája? Mechanikai energiákról tanulunk: mozgási energia, rugalmas energia, helyzeti energia. Számolási feladatok oldunk meg, energia átalakulásokról és az energiamegmaradás törvényéról hallhatsz ezen a videón.

Megismerkedünk a hatásfok fogalmával. Minden folyamatban a befektetett energiának csak egy része hasznosul, a többi veszteség. Meghatározzuk, hogy mi a hasznos energia, mi az összes energia. Feladatokban összehasonlítjuk és kiszámoljuk a különböző folyamatok hatásfokát tört alakban és százalék formátumban is.

Mit jelent a nyomás a fizikában? Mitől függ a nyomás? Megvizsgáljuk a nyomott felület, a nyomóerő és a nyomás összefüggését. Megtanuljuk a nyomás kiszámítását. A nyomás mértékegysége a Pascal. Egyszerűbb számolási feladatokat oldunk meg a nyomással kapcsolatban.

A hidrosztatikai nyomás a folyadékok súlyából származó nyomás. Megnézzük, mitől függ ennek a nagysága, és számolásokat is végzünk a hidrosztatikai nyomással kapcsolatban. Kiszámítjuk, mekkora nyomást fejt ki a víz az edény aljára. Mekkora a nyomás egy higannyal teli 20 cm magas üvegcső alján?

A hidrosztatikai nyomás mérését vizsgáljuk. A hidrosztatikai nyomást manométerrel mérjük. Megvizsgáljuk a közlekedőedények tulajdonságait. Mire való a víztorony? Miért viselkedik másképpen a víz és a higany a hajszálcsövekben? Néhány egyszerű kísérletet is kipróbálhatsz a videó segítségével. Bemutatjuk Pascal törvényét és a Pascal buzogány működését. Számolási feladatok oldunk meg a hidraulikus emelővel kapcsolatban.

Vajon van a levegőnek súlya, nyomása? A levegő súlyából származó nyomást vizsgáljuk, szemléltetjük. Mitől függ a légnyomás? Hol nagyobb a légnyomás? Egyszerű kísérletet mutatunk be a légnyomással kapcsolatban. Vizsgáljuk a gázok nyomását különböző feltételek mellett. A nyomáskülönbségen alapuló eszközöket mutatunk be. Végül néhány villámkérdést és számolási feladatot találsz, melyekkel ellenőrizheted tudásod.

Azt vizsgáljuk, milyen erő tartja fenn a vízen a kacsát, a hajót, a farönköt, stb. A felhajtóerő nagyságát Arkhimédész törvényével fejezzük ki. Néhány számolási feladatot végzünk különböző testek különböző folyadékba való mártásával kapcsolatban. Miért könnyebb úszni a tengerben, mint az édesvízben? Bemutatunk néhány kísérletet, hogyan tud ugyanaz a szilárd anyag elmerülni, lebegni és úszni a folyadékban. Ezeket a kísérleteket Te is elvégezheted.

Ha már végignézted az előző videót, és megértetted a felhajtóerő lényegét, itt az ideje, hogy begyakoroljuk a tanultakat. Néhány villámkérdéssel kezdünk, pl. Hol kell kisebb erőt kifejtenie az úszónak a tengeren vagy a medencébe? Hol merül alá jobban a hajó a folyóban vagy a tengeren? Majd érdekes számolási feladatokat oldunk meg a felhajtóerővel kapcsolatosan.

Hang úgy keletkezik, hogy a hang forrása rezeg. Beszélünk a hanghullámokról, feladatokat oldunk meg a hangsebességgel kapcsolatban. Részletezzük a hangkeltés különböző módjait (húros, fúvós, ütős hangszerek). Szót ejtünk a hallás folyamatáról, hangelnyelésről és hangvisszaverődésről valamint a zajszennyezésről is.

Megismerkedünk a frekvencia fogalmával, meghallgathatsz különböző frekvenciájú hangokat. Meghatározzuk az összefüggést a hang frekvenciája és a húr, ill. síp hosszúsága között, és megoldunk néhány számolási feladatot. Beszélünk az ultrahangról és infrahangról is és szóba kerülnek a természetben található hullámok.

Bevezetjük a hőmérséklet fogalmát, méréseket végzünk, grafikonokat készítünk és elemzünk. Megismerkedünk a különböző hőmérsékleti skálákkal is.

Vajon mi a különbség a hő és a hőmérséklet fogalma között? Mitől függ a testek belső energiája? Mi a termikus kölcsönhatás? Mi a fajhő fogalma? Hogyan számítjuk ki a hőmennyiséget? Ezekre a kérdésekre kaphatsz választ a videóban. Képekkel szemléltetjük, bemutatunk néhány jelenséget, amelyek során hő keletkezik. Végül néhány villámkérdést teszünk fel, melyekre Tőled várjuk a választ a hallottak alapján.

A fajhővel kapcsolatos számolásokat gyakoroljuk ebben a videóban. Hét érdekes feladat vár. Mekkora az acél fajhője? Melyik folyamathoz kell több energia? Ezekhez hasonló érdekes feladatok várnak.

Szilárd, folyékony, gáz halmazállapotok jellemzőiről, halmazállapot-változásokról lesz szó. Vajon mitől függnek ezek a változások? Hogyan változik az anyag formája, részecskéi közötti vonzerő, a részecskék mozgása? Részletesen kitérünk az olvadás és a fagyás jelenségére. Szó lesz a párolgásról, lecsapódásról, forrásról és a szublimálásról is. Végül számolási feladatokat végzünk.

Szilárd anyagok, folyadékok és gázok hőtágulásáról lesz szó. Hőtágulás hatásárára megnő az anyag térfogata. Vajon mitől függ ez a hőtágulás? Mi a hőtágulási együttható? Hogyan viselkedik a víz melegítéskor és hűtéskor. Miért úszik a jég a vízen? Gyakorlati példákon mutatjuk be a jelenséget.

A hőterjedés három formájáról tanulunk, a hőáramlásról, a hővezetésről és a hősugárzásról. Mikor melyik folyamat valósul meg? Mi a hasonlóság és mi a különbség a hőáramlás, hővezetés és a hősugárzás között? Szó lesz a hővezető és hőszigetelő anyagokról és a hőszigetelés módjairól. Néhány villámkérdést is felteszünk a végén, hogy ellenőrizd, tényleg megértetted-e a hőátadás titkát.

Elsődleges és másodlagos fényforrásokról, természetes és mesterséges fényforrásokról tanulunk. Megvizsgáljuk, melyik hogyan működik. Áttekintjük a világítás fejlődésének történetét: milyen elven működnek a különböző fényforrások, a fáklyák, izzólámpák, fénycsövek, LED-lámpák. A fény terjedéséről, sebességéről is lesz szó, majd néhány számolási feladatot oldunk meg együtt.

A fényvisszaverődés törvényéről tanulunk. Megvizsgáljuk, mi a beeső fénysugár, beesési szög és beesési merőleges, visszaverődési szög fogalma. Megpróbáljuk lerajzolni együtt a fényvisszaverődést először négyzetrácsos lapon, majd körzővel és vonalzóval. Bemutatjuk a fényvisszaverődésen alapuló eszközök - tükör, periszkóp - működését. Számolási feladatokat is végzünk.

Mit látunk a tükörben? A síktükör képalkotásáról, a kép szerkesztéséről, tulajdonságairól lesz szó. Bemutatjuk a síktükör gyakorlati alkalmazását. Mi történik, ha több tükröt helyezünk egymás mellé vagy egymással szembe? Hogyan működik a kaleidoszkóp? A többszörös vagy végtelen tükörképekről is tanulunk.

Megismerkedünk a domború és homorú tükrök fogalmával. Megvizsgáljuk a gömbtükrök nevezetes sugármeneteit, képalkotásukat. Hogyan verődik vissza a fény a domború és a homorú tükrök különböző pontjairól? Miért látjuk magunkat olyan furcsán a gömbtükrökben? A kép vajon valódi vagy csak látszólagos? Szó lesz a gömbtükrök gyakorlati alkalmazásáról is.

A fény irányt változtat két közeg határán - ez a fénytörés. Megtanuljuk, mi a beesési- és törési szög fogalma, a szögek nagysága, a fénytörés törvénye, fénysebesség különböző anyagokban, optikailag sűrűbb és ritkább közegek, törésmutató fogalma, teljes visszaverődés. Gyakorlati példákra is számíthatsz.

A plánparalel lemez és a prizma képalkotásáról tanulunk. A domború és a homorú lencsék jellemzőit vizsgáljuk. Megismerkedünk a dioptria fogalmával és a gyűjtőlencse képalkotásával. Vajon a szűkebb vagy a vastagabb lencse fogja jobban törni a fényt? Néhány feladatot is végzünk a dioptria kiszámítására.

Az emberi szem és a hagyományos fényképezőgép működéséről halhatsz ezen a videón. A homorú lencse képalkotását mutatjuk meg. Hogyan segíti a szemüveg az éles látást? Gyakorló feladatokat végzünk a domború és homorú lencsékkel kapcsolatos ismeretek elmélyítésére. Szót ejtünk a fényszennyezésről is.

A prizma a fehér fény a szivárvány színeire bontja. Miért látjuk színesnek a tárgyakat? Hogyan láthatunk egy tulipánt sárgának? Melyike színeket veri vissza, melyeket nyel el? Hogyan keveri ki a színeket a tévéképernyő és hogyan a nyomtató? Ezekre a kérdésekre mind választ kapsz.