A szám végére hozzáteszünk annyi 0-t, amennyi a szorzóban van, illetve elveszünk annyi 0-t, amennyi az osztóban van.
Kerekítünk tízesre, százasra.
Megkeressük a számok helyét a számegyenesen.
Bővítjük a helyiérték táblázatot a milliárd, billió és trillió fogalmával. Megtanuljuk a nagyon nagy, sok számjegyből álló számokat kimondani, leírni.
Gyakoroljuk a műveletvégzést, kerekítést is.
Mik azok a természetes számok?
Összeadás, kivonás, szorzás, osztás fejben és írásban természetes számokkal.
Kezdjük a zárójelben lévő műveletekkel, aztán először a szorzás, osztás és végül az összeadás, kivonás.
Ha a számegyenest balra hosszabbítjuk meg, akkor a negatív számokhoz jutunk. Öszehasonlítjuk a negatív és pozitív számokat.
Pozitív és negatív számok összeadása: Hogyan lehet negatív számot adni egy pozitív számhoz? Ilyenkor nő vagy csökken a szám értéke? És mi a helyzet, ha negatív számhoz adunk negatív számot? Na, ezeket fogjuk megtanulni ezen a videón.
Mi lesz az eredmény, ha negatív számot vonunk ki pozitív számból, és ha negatív számot negatív számból? Milyen hideg, hány C fok van, ha 8 C fokról 10 C fokot csökken a hőmérséklet? Megkeressük a negatív számokat a számegyenesen. Ilyen típusú feladatokkal gyakorlunk.
Ha helyesen végzed a műveleteket, legyőzheted a sárkányokat.
Kezdd egy kis gyakorlással :), azután irány a verseny, és nyerd meg "A fejben számolás Mestere" díjat!
Győzd le a sárkányokat és számold ki a számok törtrészeit!
Kezdd egy kis gyakorlással :), azután irány a verseny, és nyerd meg "A fejben számolás Mestere" díjat!
Az egy egésznél nagyobb törteket felírhatjuk vegyes tört alakban. Írjuk fel a törtet vegyes számként, majd átírjuk a vegyes számot közönséges tört alakba.
Megkeressük a törtek helyét a számegyenesen. Feladatokkal gyakorlunk.
Tovább bővítjük a törtekről szerzett tudásunkat.
Ha a tört számlálóját és nevezőjét ugyanazzal számmal szorozzuk, vagy osztjuk, akkor a tört értéke nem változik
Megtanuljuk, melyik tört a nagyobb.
Azonos nevezőjű törtek esetén az a nagyobb, amelyiknek a számlálója nagyobb. Azonos számlálójú törtek esetén az a nagyobb, amelyiknek a nevezője kisebb.
Ha közös nevezőre hozzuk a törteket, akkor össze tudjuk hasonlítani őket.
Sok képpel szemléltetjük a törtrészeket. Feladatokkal gyakorlunk.
Ha a nevező egyenlő, akkor a számlálókat kell összeadni, kivonni.
Számolási és szöveges feladatokkal is gyakorlunk.
A különböző nevezőjű törtek összeadását és kivonását is elmagyarázzuk.
Mennyi vajon háromnegyed és egyötöd összege? Úgy tudod kiszámolni, ha közös nevezőre hozod a törteket, vagyis úgy bővíted mindkét törtet, hogy a nevezőjük azonos legyen.
Számolási és szöveges feladatokkal is gyakorlunk.
A számlálót megszorozzuk a természetes számmal, a nevezőt változatlanul hagyjuk.
Megtanuljuk azt is, hogy a szorzás elvégzése előtt egyszerűsíthetünk is, ha lehet.
Számolási és szöveges feladatokkal jól begyakoroljuk.
Törtet természetes számmal úgy osztunk hogy a számlálót osztjuk, a nevező változatlan marad, vagy a nevezőt szorozzuk, a számláló változatlan marad.
Mit is jelent ez? Részletesen elmagyarázzuk, feladatokkal begyakorolju.
Hogyan írjuk le? Új fogalmakat tanulunk: egészrész, tizedesvessző, törtrész.
Megtanuljuk, hogy a tizedestörteket hogyan tudjuk tört alakba írni, megkeressük a tizedestörtek helyét a számegyenesen. Feladatokkal gyakorlunk.
Szorzáskor a tizedesvesszőt jobbra kell vinni: 10-zel való szorzás esetén eggyel, 100-nál kettővel, 1000-nél hárommal. Osztáskor balra kell vinni a tizedesvesszőt.
A mértékváltásnál is 10-zel, 100-zal, 1000-rel kell szorozni és osztani a számokat, ezt is jól begyakorolhatod.
Tizedestörteket összeadni, kivonni ugyanúgy kell, mint a természetes számokat, de figyelni kell arra, hogy a tizedesvesszők mindig egymás alatt legyenek.
Gyakoroljuk közösen számolási és szöveges feladatokban!
A tizedestörtek szorzásánál ugyanúgy járunk el, mintha egész szám lenne, csak szorzatban annyi tizedesjegyet jelölünk, amennyi a tizedestörtben volt.
Az osztást is az egész számokhoz hasonlóan végezzük, de amikor az osztandóban a tizedesvesszőhöz érünk, a hányadosban is kitesszük azt.
Megtanuljuk, hogy egy törtszámot hogyan tudunk tizedestört alakba írni.
Megismerkedünk a véges tizedestört, végtelen szakaszos tizedestört fogalmával. Feladatokkal gyakorlunk.
Mit is jelent a nyitott mondat, mitől nyitott, és mitől mondat? Egyenleteket, egyenlőtlenségeket, szöveges feladatokat oldunk meg. Megvizsgáljuk, mikor igaz egy nyitott mondat, egy hiányos állítás. Bevezetünk az egyenlet szöveges feladattá való átalakításába és fordítva, hogyan írhatjuk fel a szöveges feladat adatait egyenletként.
Értelmezzük a több, kevesebb, összesen kulcsszavak szerepét. A szövegesek megoldásának alapjaival foglalkozunk, összeadást és kivonást tartalmazzó feladatokban. Egyszerű trükkökre hívjuk fel a figyelmedet, pl. hogy sose spórold meg elképzelni a feladatot.
Értelmezzük a valahányszoros, és valahányad rész kifejezéseket. Gyakoroljuk, mit kell tenni ezekkel szövegesekkel.
Megtanuljuk, hogyan írjuk fel az összefüggéseket nyitott mondatokban, és hogyan találjuk meg a megoldást lépésről lépésre haladva.
Ezt a kifejezést még általában nem tanulják ötödik osztályban de kiszámoljuk, hogy hányszor kerül többe 2 kg narancs, mint 10 kg narancs? Először meghatározzuk az egységnyi mennyiség értékét, árát, és abból következtetünk a többre.
Ha kétszer annyi ember dolgozik egy munkán, akkor több vagy kevesebb idő szükséges? Ehhez hasonló feladatokat is megoldunk. sok érdekes példával gyakorlunk.
Mit mivel mérünk?
Gramm, dkg, kg, mázsa, tonna.
Mm, cm, dm, m, km.
Sec, min, h, stb.
Összehasonlítjuk a mértékegységeket, és gyakoroljuk a mértékegység-átváltásokat.
mm2, cm2, dm2, m2, km2, hektár
mm3, cm3, dm3, m3
ml, cl, dl, liter, hektoliter
Sok-sok képpel szemléltetjük ezeket. Gyakoroljuk a mértékegység-átváltásokat.
Hogy helyezkedhetnek el egymáshoz képest az egyenesek, síkok? Tanulunk párhuzamos egyenesekről, párhuzamos síkokról, merőleges egyenesekről, merőleges síkokról.
Továbbá megvizsgáljuk a párhuzamos, metsző, kitérő egyeneseket síkban és térben. Példákkal gyakorlunk. Párhuzamos és merőleges egyeneseket szerkesztünk.
Hogyan számoljuk kis egy általános sokszög, háromszög, négyzet, téglalap kerületét? A kerület mértékegységeiről is tanulunk. Számolási feladatokat végzünk.
Hogyan számoljuk ki a négyzet és a téglalap területét? Mekkora helyen terül el? Mi a mértékegysége a területszámításnak? Feladatokkal gyakorlunk.
A testek felszíne a határoló lapok területeinek összege. Ehhez a területszámítást kell ismernünk, a téglalap és a négyzet területét. Átismételjük a mértékegységeket, mértékegység váltásokat.
Mekkora helyet foglalnak el a térben a testek? Ezt mutatja meg a térfogat. Mértékegysége a köbméter, köbcentiméter. Feladatokkal gyakorlunk.
6. osztályban egy csomó olyan ismeretet tanultok, amikre a későbbiekben egészen az érettségidig "alapkészségként" lesz szükséged: a negatív számokat, törteket, tizedes törteket már korábban elkezdtétek tanulgatni, de idén kerül fel az i-re a pont. Aztán ott a százalékszámítás, egyenletek megoldása, geometria alapjai... Mind-mind olyan ismeret, amikben ha nem válsz elég gyakorlottá, később állandóan problémát fog okozni. (Nemcsak a matekban, hanem a fizika és kémia példákban is.)
Ezzel a videó csomaggal megérted a matekot: könnyen, gyorsan, és még élvezni is fogod :)
A teljes 6.-os matematika interaktív oktatóvideókon. Ez nem unalmas magyarázat, hanem együtt-gondolkodás, aminek Te is aktív résztvevője vagy.
Miután elkezdtem az első videót nézni, rájöttem érdekel! Itt elmagyarázzák számomra érthető módon azt, mi eddig megoldhatatlan volt nekem! Újra és újra átvehetem, visszanézhetem a feladatokat.
Most már tudom, számomra nagyon nagy segítség, mert már nem egy bonyolult, száraz, tömör és megoldhatatlan feladatok sokasága a matek, és már én is ÉRTEM!!!!
Köszönet anyunak és nektek, a sikereimért!!!!!"