Gyakoroljuk a kémiai egyenletek rendezését és a sztöchiometriai számításokat! Kiszámítjuk, hogy 10g magnézium elégetésével hány gramm MgO keletkezik. Hogyan közömbösíthetjük a foszforsavat? Hat érdekes feladatot oldunk meg együtt.

Az atom a legkisebb olyan részecske, ami kémiai úton tovább nem bontható. Az atommag és az elektronburok szerkezetéről tanulunk. Megvizsgáljuk az atom elemi részecskéit, a nukleonokat. A protonok, neutronok és az elektronok tulajdonságaival foglalkozunk. Megfigyeljük az elektronpályák térbeli alakját, felépülésüket, ezzel bevezetünk a periódusos rendszer felépítésébe is.

Ha megnézted az előző videót, csak akkor kezdj bele ebbe. Bővebben foglalkozunk a periódusos rendszer felépítésével, az atomok energiaszintjeivel. Mit jelent a rendszám a táblázatban? Hogyan épülnek fel a különböző atomok? Mi az atomtörzs, mi a vegyértékhéj? Végül néhány feladatot megoldására hívunk az atomokkal kapcsolatban.

Az anyagmennyiség azt mutatja, hány részecskét tartalmaz az adott anyag. Az anyagmennyiség mértékegységével, az Avogadro számmal, a moláris tömeggel és annak kiszámításával foglalkozunk a videón. Gyakoroljuk vegyületek móltömegének kiszámítását is.

Tedd próbára tudásod az atomokról és az anyagmennyiségről tanultak terén! Hét feladat vár, köztük: "Állítsd sorrendbe az atompályákat! Melyik atom elektronszerkezetét írtuk le?" Oldd meg a feladatokat önállóan! Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

A nemesgázok különleges elemek a periódusos rendszerben: stabil elektronszerkezetük miatt léteznek atomos állapotban. Más atomok is törekszenek a nemesgázszerkezet kialakítására, ezért hajlamosak például ionok képzésére. Ezeket az ionokat és tulajdonságaikat tekintjük át a videón.

A kémiai kötések fajtáit mutatjuk be. Mi a különbség az ionos kötés, a kovalens kötés és a fémes kötés között? Az ionok közötti kötésekről, az ionrácsok kialakulásáról és a rácsenergiáról tanulunk. Az ionvegyületek összegképletének felírását is gyakoroljuk egyszerű és összetett ionokkal. Segítünk a képletek memorizálásában is.

Tedd próbára tudásod az ionokról, kémiai kötésekről tanultak terén! Tudod-e, milyen töltésű ionokká alakulnak a megadott atomok, milyen ionvegyület képződik a felsorolt anyagok reakciójakor? Párosítsd össze az összetett ionok nevét és képletét! Hét feladat vár. Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

A kovalens kötés kialakulása teszi lehetővé többek közt az ember létezését is. Megnézzük, hogyan viselkednek az egyes atomok, pl. a hidrogén, a klór, az oxigén vagy a nitrogén atomok, ha egymáshoz közelítjük őket. Hogyan alakul ki a molekula? Mi a mulekulaképződés hajtóereje? A szigma és a pi-kötésekről, a kötő és nemkötő elektronpárokról tanulunk ezen a videón. Megvizsgáljuk a kovalens kötés jellemzőit is.

A kovalens kötésről lesz szó ebben a videóban is. A molekulák térbeli alakjával és polaritásával fogunk foglalkozni. Először a legegyszerűbb, a kétatomos molekulákat vizsgáljuk: poláris, apoláris vagy dipoláris. Megismerkedünk az elektronegativitással, az elektron-vonzó képességgel. Megnézzük, mikor milyen kötés alakul ki két atom között. Majd a többatomos molekulákról és a nem kötő elektronpárokról tanulunk, hogyan helyezkednek el a térben, és milyen a polaritásuk. Mi az a trigonális piramis?

Tedd próbára tudásod a kovalens kötésről tanultak terén! Tudod-e milyen esetben nagyobb a kötési energia, melyik atomnak nagyobb az energiaaktivitása, milyen a molekulák polaritása? Ezekhez hasonló kérdések várnak. Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

A periódusos rendszer több , mint 80 %-a fém. A fémes kötés lényegéről, a sok-sok fém (elem) hasonló és különböző tulajdonságairól tanulunk ezen a videón. Megvizsgáljuk a fémrácsokat. Bemutatjuk a különböző tendenciákat az olvadáspontokban. Végül néhány feladattal nézzük át a fémekről tanultakat.

Ellenőrizd a tudásod a különböző kötéstípusokról! Hasonlítsd össze a kovalens kötést a fémes kötéssel és az ionkötéssel! Döntsd el, hogy az anyagok molekulákból vagy ionokból épülnek fel, esetleg különálló atomokból állnak! Dolgozz önállóan! Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

A másodrendű kötések kötési energiája kisebb, mint az elsőrendű kötéseké, valamint ezek a kötések a molekulák között hatnak. Megvizsgáljuk a másodrendű kötések jellemzőit, és hogy mikor mi tartja össze a molekulákat a molekularácsban: diszperziós erő, dipól-dipól kölcsönhatás vagy hidrogén-kötés. Végül néhány feladattal gyakorlunk.

A gázokban van valami titokzatosság. Tudtad, hogy majdnem minden anyag létezhet gáz állapotban is? Megvizsgáljuk a gázok tulajdonságait, különleges jellemzőit, térfogatukat standard-állapoton, szobahőmérsékleten és normál-állapoton. Avogadro törvényéről és a moláris nyomásról tanulunk, majd számításokat végzünk.

Megvizsgáljuk a víz és egyéb anyagok halmazállapot-változásait, a forráspontot és az olvadás- vagy fagyáspontot. Vajon miből következik ez a halmazállapot-változás, hogyan változik az anyag szerkezete, a részecskék mozgása a hőmérséklet-változás vagy a nyomás hatására? Megtudhatod, miért nem lehet a Mount Everest-en babot főzni. Beszélünk a párolgásról, lecsapódásról és a szublimálásról is. Részletesen hallhatsz a szilárd anyagok, különösen a kristályok tulajdonságairól, részecskéik elrendeződéséről.

Az oldat az oldószer és az oldott anyag keveréke. Az oldatok töménységének meghatározására különböző arányszámok használatosak. Áttekintjük ezeket, majd a leggyakoribbal foglalkozunk részletesen ezen a videón: a tömegszázalékkal. Feladatok megoldását is gyakoroljuk.

Tovább tanulmányozzuk az oldatok összetételét. Az előző videón volt szó a tömegszázalékról, most a térfogatszázalékról, a mólszázalékról és a mólkoncentrációról hallhatsz bővebben. Ezekhez kapcsolódó számításokat végzünk.

Gyakoroljuk a különböző összetételű oldatokkal kapcsolatos feladatokat! Számítsuk ki a tömegszázalékot, a térfogatszázalékot, a mólszázalékot, a moláris koncentrációt! Sok szép feladat vár, hogy mindegyik jól menjen.

Ki tudod számolni a tömegszázalékot, a térfogatszázalékot és a molszázalékot? Az anyagmennyiség koncentrációval kapcsolatos és a vegyes feladatok hogy mennek? Ha kitöltöd a tesztet kiderül! Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

Szilárd anyagok és gázok oldhatóságát vizsgáljuk vízben. Mitől függ az oldhatóság? Hogyan viselkednek a szilárd anyagok és a gázok az oldatban? Mi történik a pezsgősüveg kinyitásakor? A telített, telítetlen és túltelített oldatokról tanulunk. Számolási feladatokat végzünk az oldhatósággal kapcsolatban.

Meg tudod állapítani egy oldatról, hogy telített vagy telítetlen, esetleg túltelített? Számítsd ki az oldhatóságot adott hőmérsékleten, számítsd ki a tömegszázalékot! Hány gramm só oldható még adott anyagban, mennyi anyag válik ki? Oldd meg a feladatokat önállóan! Kiértékelés után megmutatjuk a megoldást.

A kémiai egyenletek mindig kémiai reakciókat írnak le. Az egyenletek felírásával foglalkozunk ezen a videón. A bal oldalon lesznek a kiindulási anyagok, a jobb oldalon pedig a termék. A két oldalnak mindig egyensúlyban kell lennie. Megtanuljuk rendezni a kémiai egyenleteket, figyelembe vesszük a tömegmegmaradás és a töltésmegmaradás elvét. Számításokat végzünk, sok érdekes feladatot oldunk meg.

Gyakoroljuk a kémiai egyenletek rendezését és a sztöchiometriai számításokat! Kiszámítjuk, hogy 10g magnézium elégetésével hány gramm MgO keletkezik. Hogyan közömbösíthetjük a foszforsavat? Hat érdekes feladatot oldunk meg együtt.

Gyakorold és ellenőrizd a kémiai számításokkal kapcsolatos ismereteidet! Oldd meg a feladatokat önállóan: kémiai egyenletek rendezése, a reakciókhoz kapcsolódó különböző számítások. Sok szép feladat vár. Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

A termokémia a reakciókat követő energiaváltozásokkal foglalkozik. Milyen hőhatásokkal járnak a kémiai reakciók? Mi az endoterm és az exoterm folyamat? Hogyan kell kiszámítani a reakcióhőt a képződéshők segítségével? Megismerkedünk a Hess-tétellel. Egyszerűbb és összetett számításokat is végzünk a reakcióhővel kapcsolatosan.

A termokémiai feladatok megoldását gyakoroljuk ebben a videóban, és a fontos fogalmak elmélyítése is a célunk: endoterm és exoterm reakciók, képződéshő, reakcióhő. Öt összetett számítási feladat vár.

Teszteld a termokémia területén szerzett tudásodat! Feladatokat oldhatsz meg exoterm és endoterm folyamatokról és a reakcióhő kiszámításáról. Dolgozz önállóan, majd kiértékelés után megmutatjuk a helyes megoldást lépésről lépésre.

Mi az a reakciósebesség, és mi mindentől függ? Hogyan befolyásolja a koncentráció, a hőmérséklet és a katalizátor? Mik azok az egyensúlyi reakciók? Megtanuljuk, mi az egyensúlyi állandó, és hogyan számítjuk ki. Gyakoroljuk is a számításokat.

A kémiai egyensúlyt több tényező is befolyásolja: az anyagok koncentrációi, a hőmérséklet, sőt sokszor a nyomás is. Megfigyeljük, milyen irányban tolódik el az egyensúly, ha ezek változnak. Megtanuljuk a legkisebb kényszer elvét, melyet a fizikus Braun és a fiziko-kémikus Le Chatelier állapított meg. Számításokat végzünk.

Gyakoroljuk mindazt, amit az egyensúlyi folyamatokról megtanultunk: az egyensúlyi állandóval kapcsolatos számításokat, és azt, hogy hogyan befolyásolják a külső hatások a reakciók irányát. Oldd meg a feladatokat önállóan, majd kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

A videóban átnézzük a sav-bázis reakciók lényegét, megnézzük, mi a sav és mi a bázis az egyes folyamatokban. Tanulunk a savállandóról és a bázisállandóról, ezek kiszámításáról, a vízion-szorzatról, majd rátérünk a pH érték értelmezésére és kiszámítására.

A savas vagy lúgos kémhatás kimutatására használjuk az indikátorokat, a videón megismerkedünk ezekkel is, majd nézünk még néhány szép feladatot a pH értékkel kapcsolatban. A második részben pedig a sóoldatok kémhatását tanulmányozzuk.

Gyakorold és ellenőrizd, amit a sav-bázis reakciókról, a pH-értékről és a sóoldatok kémhatásáról tanultunk! Oldd meg a feladatokat önállóan! Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

A redoxireakciókban oxidáció és redukció történik (egyszerre). Megtanuljuk, mik is ezek a folyamatok. Mi az oxidáció, mi a redukáció, melyik anyag oxidálódik melyik redukálódik. Az oxidációs számok rejtelmeibe is bevezetünk. Bemutatunk néhány oxidációra vonatkozó számolást könnyítő szabályt.

Gyakoroljuk az oxidációs számok meghatározását különböző vegyületekben, valamint megnézzük, hogy hogyan segítenek ezek az oxidációs számok a kémiai egyenletek rendezésében.

Teszteld a tudásodat a redoxireakciókról, oxidációs számokról! Hét feladatot oldhatsz meg oxidáció-redukció, oxidálószer-redukálószer, elemek oxidációs számai vegyületekben, az oxidációs szám szerepe a kémiai egyenletek rendezésekor témában. Kiértékelés után megmutatjuk a helyes megoldást.

Az elektrokémiát a galvánelemek működésének bemutatásával kezdjük. Megtanuljuk, mi a standardpotenciál, és hogyan lehet ebből meghatározni az elektromotoros erőt. Megismerkedünk a Daniell-elemmel, az elektródok és elektrolitok fogalmával. Mire való a porózus fal? Feladatokat oldunk meg együtt.

Gyakorold és ellenőrizd, amit megtanultál a galvánelemekről! Melyik elektród a katód/anód, milyen folyamatok zajlanak le az elektródokon, a standardpotenciálból mi mindent lehet megállapítani? Oldd meg a feladatokat önállóan! Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

A redoxireakciók lefolyását ugyanazok a "kémiai erők" befolyásolják, mint amik a galvánelemekben is működnek. Megtanuljuk, hogyan lehet a standardpotenciálok ismeretében megjósolni, hogy mely reakciók játszódnak le, és melyek nem, pl. mely fémek oldódnak híg savakban. Kísérleteket mutatjuk be a reakciót, pl. réz-szulfát oldatba vasszeget teszünk.

Elektromos áram hatására oldatokban különböző kémiai változások zajlanak le. Megtanuljuk, hogyan lehet meghatározni, hogy melyik elektródon milyen anyag fog kiválni az elektrolízis folyamán. Mi az anód és a katód, a kationok és az anionok, hogyan jegyezzük meg ezt, ebben is segítünk a videón. Valamint kísérleteken mutatjuk be az elektrolízist.

Az elektrolízis során az anódon és a katódon leváló anyagok mennyiségét fogjuk meghatározni több példában Faraday törvényei nyomán. Begyakoroljuk ezeket a fontos számításokat.

Az elektrolízis során bekövetkező változásokról és azok mennyiségi törvényszerűségeiről sok szép feladatot lehet készíteni. Gyakorold ezek megoldását önállóan! Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

A hidrogén és a nemesgázok (hélium, neon, argon, kripton, xenon, radon) fizikai és kémiai tulajdonságairól tanulunk bővebben. Tudtad, hogy a hidrogén a legegyszerűbb és egyben a leggyakoribb elem? Megvizsgáljuk a hidrogén izotópjait, előfordulását, fizikai tulajdonságait, előállításáról, felhasználásáról beszélünk. A nemesgázok tulajdonságairól, jellemzőiről, felhasználásáról külön szót ejtünk.

A halogének (fluor, klór, bróm, jód) fizikai és kémiai tulajdonságairól tanulunk. Ezek a periódusos rendszer VII. főcsoportjának elemei. Megvizsgáljuk, melyek az erősebben oxidáló elemek, az oxidációs hajlam mely elem irányába nő illetve csökken. Miért nem tekintjük az asztáciumot halogén elemnek?

A hidrogén-klorid (sósav) és a nátrium-klorid (kősó vagy konyhasó) részletes jellemzésével foglalkozunk ezen a videón. Megvizsgáljuk fizikai és kémiai tulajdonságaikat. Kiderül, az egyik egy mérgező gáz, a másik létfontosságú vegyület. Előfordulásukkal, előállításukkal és felhasználásukkal is foglalkozunk. Végül összehasonlítjuk a két vegyületet.

Oxigén nélkül a legtöbb élőlény nem létezne. Az oxigén és az ózon fizikai és kémiai tulajdonságaival foglalkozunk. Hogyan lép reakcióba az oxigén más elemekkel, hogyan okoz égést, hol fordul elő, hogyan állítható elő természetesen és mesterségesen? Mire való a mesterségesen előállított oxigén? Mire való az ózon, káros vagy hasznos? Hogyan véd minket az ózonpajzs? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz a videó végignézésével.

A víz és a hidrogén-peroxid részletes jellemzésével, fizikai és kémiai tulajdonságaival foglalkozunk. Hogyan helyezkedik el a térben, milyen a polaritása, olvadás- és forráspontja, stb.? A víz számos elemmel és vegyülettel reakcióba lép. Mindkét vegyület előfordulásával és felhasználásával is foglalkozunk.

Részletesen felsoroljuk a kén fizikai és kémiai tulajdonságait, előfordulását, felhasználását. Vegyületei közül a kén-hidrogén, a kén-dioxid és a kénessav jellemzésével foglalkozunk. Megoldunk néhány számolási feladatot is.

Részletesen jellemezzük a kén-trioxidot és a kénsavat, megoldunk egy számolási feladatot is. Az összefoglaló feladatok segítségével átismételjük, amit a kénről és vegyületeiről tudni kell.

A nitrogén a levegő legnagyobb arányú alkotója. Fizikai és kémiai tulajdonságait is megismerheted ebben a videóban. Ezenkívül sok mindent megtudhatsz egyik legfontosabb vegyületéről, ammóniáról. Mi történik villámláskor a levegő nitrogénjével, hogyan lehet ammóniával szökőkutat készíteni? Ezekre mind választ kapsz, ha végignézed a videót.

NO, NO₂, N₂O, HNO₂, HNO₃

Jellemezzük a nitrogén oxidjait, megismerkedünk a salétromossav és a salétromsav főbb tulajdonságaival, reakcióival.

A foszforral, és néhány fontos vegyületével ismerkedhetsz meg ezen a videón. Allotrop módosulatai: a fehér és a vörös foszfor. Vegyületei közül a foszforsavat és sóit emeltük ki. Ezen kívül találsz néhány érdekességet is a foszforral kapcsolatban.

A IV.A főcsoport első eleme a szén, módosulatai a gyémánt, grafit és a fullerének. Megismerheted ezek jellemzőit, miben hasonlóak, miben különböznek egymástól. A szén kémiai tulajdonságait, legfontosabb reakciót is megtanulhatod.

A IV. főcsoport másik fontos eleme a szilícium, ebben a videóban megismerkedhetsz vele. Szó lesz a szilícium vegyületeiről, és megtudhatod azt is, hogy mik a szilikátok és a szilikonok.