Tananyagok Vásárlás Vélemények Írásaink
Belépés
Tananyagok
Vásárlás
Vélemények
Írásaink
Gyakran Ismétlődő Kérdések
Kérdezz-Felelek
Belépés
Regisztráció
.
Add meg a neved
IsmeretlenCCBot/2.0 (https://commoncrawl.org/faq/)
ID Profil

Rendeléseim
Jogosultságaim
Dicsőségfal

Kilépés
Kilépés

Fizika 7.-8.

(Számítások + elméleti alapjaik)

Bemutató videó

A hét legnépszerűbb videója (hétfőnként cseréljük)

1. Változó mozgások

Változó a mozgás, ha változik a test sebességének nagysága, vagy iránya. A változó mozgások jellemzője a pillanatnyi sebesség és az átlagsebesség. Részletesen tárgyaljuk az egyenletesen változó mozgásokat, meghatározzuk a gyorsulás fogalmát, és feladatokban gyakoroljuk a kiszámítását. Felrajzoljuk az egyenletesen gyorsuló és egyenletesen lassuló mozgást leíró grafikonokat.
teszt kép
teszt kép

Bevezetés a fizikábaKupa

Fogalmak és alapvető mérésekPlecsni 0/12 Csillag

1. Sűrűség

A sűrűség fogalmával ismerkedünk. A sűrűség jele, mértékegységei, a mértékegységek közötti összefüggések kerülnek elő. Megtanuljuk kiszámítani a sűrűséget, a tömeget és a térfogatot egymásból.

2. Mértékegységek I.

Összefoglaljuk a mérésről, mennyiségekről tanultakat. Gyakoroljuk az átváltásokat. Vajon szorozni vagy osztani kell a váltószámokkal? Szó lesz a hosszúság, a terület és a térfogat mértékegységeiről. Feladatokat találsz az átváltások gyakorlására.

3. Mértékegységek II.

Összefoglaljuk és kiegészítjük az űrmértékről, tömegről, időről, szögek mértékegységeiről tanultakat. Mennyiségekről, átváltásokról, váltószámokról, mértékrendszerek közötti kapcsolatokról lesz szó. Példákat, feladatokat találsz az átváltások gyakorlására.

4. Mérések a fizikában

A mérések a fizikában nagyon fontosak. A fizikusok rengeteg mérést végeznek, egyre pontosabb mérőműszerekkel, hogy egyre pontosabban meg tudják határozni a minket körülvevő anyagi világ működésének törvényeit. Te is kipróbálhatod néhány alapmennyiség mérését.

MozgásokKupa

Egyenletes mozgásPlecsni 0/12 Csillag

1. A sebesség

Bevezetünk a sebesség fogalmába, amiről már biztos sok mindent tudsz, most pontosítjuk, rendszerezzük az ismereteidet. Megtanuljuk a mértékegységeit és kiszámítani a sebességet. Az út és az idő is segítségünkre lesznek, ezek jeleit is megtanuljuk. Képekkel és táblázatba foglalva szemléltetjük a sebességet.

2. A sebesség - grafikonok

Milyen a sebesség-idő és az út-idő grafikonja az egyenletes sebességgel mozgó tárgynak? Megtanuljuk, hogyan lehet elkészíteni ezeket a grafikonokat, illetve, hogy mi olvasható le a kész grafikonokról.

3. A sebesség - gyakorlófeladatok

Gyakoroljuk a sebességgel kapcsolatos feladatok megoldását! Azt, hogy hogyan kell kiszámolni a sebességet, a megtett utat, vagy éppen az időt az adatokból, plusz a grafikonok készítését illetve értelmezését. Milyen gyors a kamion, mennyi az átlagsebessége? Milyen messze lehet a villámcsapás? Milyen messze jut el az antilop 15 perc alatt?

4. Lendület

A lendület a tömeg és a sebesség szorzata. Ha egy rendszerre nem hat külső erő, az összes lendület állandó marad, ez a lendületmegmaradás törvénye. Feladatokban gyakoroljuk a lendület kiszámítását, több test ütközése esetén az ütközés utáni sebességek meghatározását.
Változó mozgásokPlecsni 0/9 Csillag

1. Változó mozgások

Változó a mozgás, ha változik a test sebességének nagysága, vagy iránya. A változó mozgások jellemzője a pillanatnyi sebesség és az átlagsebesség. Részletesen tárgyaljuk az egyenletesen változó mozgásokat, meghatározzuk a gyorsulás fogalmát, és feladatokban gyakoroljuk a kiszámítását. Felrajzoljuk az egyenletesen gyorsuló és egyenletesen lassuló mozgást leíró grafikonokat.

2. Szabadesés és gyakorlás

A szabadesés az, amikor a testre nem hat más erő, csak a Föld vonzóereje. A szabadesés egyenletesen változó mozgás, gyorsulása állandó, ez a gravitációs gyorsulás. Számolási feladatokat is megoldunk a szabadeséssel és más egyenletesen változó mozgásokkal kapcsolatban.

3. Körmozgás

A körpályán mozgó test körmozgást végez. Meghatározzuk a körmozgás jellemzőit: megismerkedünk a fordulatszám, a periódusidő és a kerületi sebesség fogalmával. Ezeket számolási feladatokban is gyakoroljuk.

Erő, munka, energiaKupa

Erő, forgatónyomatékPlecsni 0/15 Csillag

1. Az erő

Az erő, a támadáspont, a hatásvonal fogalmával ismerkedünk. Bemutatjuk az erőt, mint vektormennyiséget. Megtanulhatod a hatás-ellenhatás törvényét. Megvizsgálhatod az erő és a gyorsulás kapcsolatát. Számítási feladatokat végzünk.

2. Súrlódási erő

A mozgást akadályozó erőkről lesz szó: csúszási és tapadási súrlódási erő, gördülési ellenállás és közegellenállás. Megvizsgáljuk, hogyan csökken a súrlódás és a közegellenállás, hogyan hasznosíthatjuk mindezt.

3. Tömegvonzás (gravitáció)

Vajon milyen erő vonzza a testeket? A gravitációs kölcsönhatásról, vagyis a tömegvonzásról tanulunk. Bemutatjuk a gravitációs mezőt, gravitációs gyorsulást. Meghatározzuk a súly fogalmát. Megfigyeljük, mi a különbség a nyugalomban lévő és a mozgó testek súlya között. Beszélünk a gravitációs erő és a súlyerő különbségéről és azonosságáról, a szabadesésről és a súlytalanságról.

4. Erőegyensúly, forgatónyomaték

A forgatónyomaték és az erőkar fogalmával ismerkedünk. Erő hatására a testek megváltoztatják az alakjukat, helyüket, és megállapíthatjuk, hogy az erőnek forgató hatása is lehet. Megnézzük, mikor forog a kerékpár kereke, mikor lesz egyensúlyban a mérleghinta, mitől függ a forgatóhatás. Bevezetjük az erőkar fogalmát. Megtanuljuk az egyensúly és a forgatónyomaték jelét és kiszámítását, majd számolási feladatokat végzünk.

5. Egyszerű gépek

Az egyszerű gépek megkönnyítik a munkavégzést, az emelést. Bemutatjuk az egy és két oldalú emelő, álló és mozgó csiga, hengerkerék, lejtő működése, az egyszerű gépek elvén működő eszközöket. Összehasonlítjuk a munkavégzés nagyságát. Mekkora erőt fejt ki a gép? Játékos feladatban keressük meg, melyik eszköz milyen elven működik!
Munka, energia, teljesítményPlecsni 0/12 Csillag

1. A munka

A fizikában a munkavégzésről csak akkor beszélünk, ha egy testre erő hat, és a test az erő irányába elmozdul. Megvizsgálunk konkrét eseteket, van-e munkavégzés, megvizsgáljuk, mitől függ az erő nagysága. A munka az erő és az elmozdulás (út) szorzata. Számítási feladatokat oldunk meg. A munka mértékegysége a Joule (J)

2. Teljesítmény

Mit jelent a teljesítmény a fizikában? Hogyan lehet kiszámolni a végzett munka és az eltelt idő ismeretében? Ezekre keressük a választ, és megoldunk néhány feladatot is a videón. A teljesítmény mértékegysége a Watt.

3. Energia

Mihez kell energia? Minek van energiája? Mechanikai energiákról tanulunk: mozgási energia, rugalmas energia, helyzeti energia. Számolási feladatok oldunk meg, energia átalakulásokról és az energiamegmaradás törvényéról hallhatsz ezen a videón.

4. Hatásfok

Megismerkedünk a hatásfok fogalmával. Minden folyamatban a befektetett energiának csak egy része hasznosul, a többi veszteség. Meghatározzuk, hogy mi a hasznos energia, mi az összes energia. Feladatokban összehasonlítjuk és kiszámoljuk a különböző folyamatok hatásfokát tört alakban és százalék formátumban is.

A nyomásKupa

Nyomás különböző közegekbenPlecsni 0/12 Csillag

1. A nyomás

Mit jelent a nyomás a fizikában? Mitől függ a nyomás? Megvizsgáljuk a nyomott felület, a nyomóerő és a nyomás összefüggését. Megtanuljuk a nyomás kiszámítását. A nyomás mértékegysége a Pascal. Egyszerűbb számolási feladatokat oldunk meg a nyomással kapcsolatban.

2. Hidrosztatikai nyomás I.

A hidrosztatikai nyomás a folyadékok súlyából származó nyomás. Megnézzük, mitől függ ennek a nagysága, és számolásokat is végzünk a hidrosztatikai nyomással kapcsolatban. Kiszámítjuk, mekkora nyomást fejt ki a víz az edény aljára. Mekkora a nyomás egy higannyal teli 20 cm magas üvegcső alján?

3. Hidrosztatika II.
Közlekedőedények, Pascal tv.

A hidrosztatikai nyomás mérését vizsgáljuk. A hidrosztatikai nyomást manométerrel mérjük. Megvizsgáljuk a közlekedőedények tulajdonságait. Mire való a víztorony? Miért viselkedik másképpen a víz és a higany a hajszálcsövekben? Néhány egyszerű kísérletet is kipróbálhatsz a videó segítségével. Bemutatjuk Pascal törvényét és a Pascal buzogány működését. Számolási feladatok oldunk meg a hidraulikus emelővel kapcsolatban.

4. Légnyomás, gázok nyomása

Vajon van a levegőnek súlya, nyomása? A levegő súlyából származó nyomást vizsgáljuk, szemléltetjük. Mitől függ a légnyomás? Hol nagyobb a légnyomás? Egyszerű kísérletet mutatunk be a légnyomással kapcsolatban. Vizsgáljuk a gázok nyomását különböző feltételek mellett. A nyomáskülönbségen alapuló eszközöket mutatunk be. Végül néhány villámkérdést és számolási feladatot találsz, melyekkel ellenőrizheted tudásod.
FelhajtóerőPlecsni 0/6 Csillag

1. Felhajtóerő (Arkhimédész-tv.)

Azt vizsgáljuk, milyen erő tartja fenn a vízen a kacsát, a hajót, a farönköt, stb. A felhajtóerő nagyságát Arkhimédész törvényével fejezzük ki. Néhány számolási feladatot végzünk különböző testek különböző folyadékba való mártásával kapcsolatban. Miért könnyebb úszni a tengerben, mint az édesvízben? Bemutatunk néhány kísérletet, hogyan tud ugyanaz a szilárd anyag elmerülni, lebegni és úszni a folyadékban. Ezeket a kísérleteket Te is elvégezheted.

2. Felhajtóerő - Gyakorlás

Ha már végignézted az előző videót, és megértetted a felhajtóerő lényegét, itt az ideje, hogy begyakoroljuk a tanultakat. Néhány villámkérdéssel kezdünk, pl. Hol kell kisebb erőt kifejtenie az úszónak a tengeren vagy a medencébe? Hol merül alá jobban a hajó a folyóban vagy a tengeren? Majd érdekes számolási feladatokat oldunk meg a felhajtóerővel kapcsolatosan.
A hangPlecsni 0/6 Csillag

1. A hang

Hang úgy keletkezik, hogy a hang forrása rezeg. Beszélünk a hanghullámokról, feladatokat oldunk meg a hangsebességgel kapcsolatban. Részletezzük a hangkeltés különböző módjait (húros, fúvós, ütős hangszerek). Szót ejtünk a hallás folyamatáról, hangelnyelésről és hangvisszaverődésről valamint a zajszennyezésről is.

2. A hang 2

Megismerkedünk a frekvencia fogalmával, meghallgathatsz különböző frekvenciájú hangokat. Meghatározzuk az összefüggést a hang frekvenciája és a húr, ill. síp hosszúsága között, és megoldunk néhány számolási feladatot. Beszélünk az ultrahangról és infrahangról is és szóba kerülnek a természetben található hullámok.

HőtanKupa

Hő és hőmérséklet;Plecsni 0/9 Csillag

1. A hőmérséklet és mérése

Bevezetjük a hőmérséklet fogalmát, méréseket végzünk, grafikonokat készítünk és elemzünk. Megismerkedünk a különböző hőmérsékleti skálákkal is.

2. Hő, hőátadás, fajhő

Vajon mi a különbség a hő és a hőmérséklet fogalma között? Mitől függ a testek belső energiája? Mi a termikus kölcsönhatás? Mi a fajhő fogalma? Hogyan számítjuk ki a hőmennyiséget? Ezekre a kérdésekre kaphatsz választ a videóban. Képekkel szemléltetjük, bemutatunk néhány jelenséget, amelyek során hő keletkezik. Végül néhány villámkérdést teszünk fel, melyekre Tőled várjuk a választ a hallottak alapján.

3. Hő, fajhő - számolások

A fajhővel kapcsolatos számolásokat gyakoroljuk ebben a videóban. Hét érdekes feladat vár. Mekkora az acél fajhője? Melyik folyamathoz kell több energia? Ezekhez hasonló érdekes feladatok várnak.
Halmazállapotok, hőtágulás, hőátadásPlecsni 0/9 Csillag

1. Halmazállapot-változások

Szilárd, folyékony, gáz halmazállapotok jellemzőiről, halmazállapot-változásokról lesz szó. Vajon mitől függnek ezek a változások? Hogyan változik az anyag formája, részecskéi közötti vonzerő, a részecskék mozgása? Részletesen kitérünk az olvadás és a fagyás jelenségére. Szó lesz a párolgásról, lecsapódásról, forrásról és a szublimálásról is. Végül számolási feladatokat végzünk.

2. Hőtágulás

Szilárd anyagok, folyadékok és gázok hőtágulásáról lesz szó. Hőtágulás hatásárára megnő az anyag térfogata. Vajon mitől függ ez a hőtágulás? Mi a hőtágulási együttható? Hogyan viselkedik a víz melegítéskor és hűtéskor. Miért úszik a jég a vízen? Gyakorlati példákon mutatjuk be a jelenséget.

3. Hőátadás, hőszigetelés

A hőterjedés három formájáról tanulunk, a hőáramlásról, a hővezetésről és a hősugárzásról. Mikor melyik folyamat valósul meg? Mi a hasonlóság és mi a különbség a hőáramlás, hővezetés és a hősugárzás között? Szó lesz a hővezető és hőszigetelő anyagokról és a hőszigetelés módjairól. Néhány villámkérdést is felteszünk a végén, hogy ellenőrizd, tényleg megértetted-e a hőátadás titkát.

A fényKupa

A fény és a fényvisszaverődésPlecsni 0/12 Csillag

1. A fény keletkezése
és terjedése

Elsődleges és másodlagos fényforrásokról, természetes és mesterséges fényforrásokról tanulunk. Megvizsgáljuk, melyik hogyan működik. Áttekintjük a világítás fejlődésének történetét: milyen elven működnek a különböző fényforrások, a fáklyák, izzólámpák, fénycsövek, LED-lámpák. A fény terjedéséről, sebességéről is lesz szó, majd néhány számolási feladatot oldunk meg együtt.

2. Fényvisszaverődés

A fényvisszaverődés törvényéről tanulunk. Megvizsgáljuk, mi a beeső fénysugár, beesési szög és beesési merőleges, visszaverődési szög fogalma. Megpróbáljuk lerajzolni együtt a fényvisszaverődést először négyzetrácsos lapon, majd körzővel és vonalzóval. Bemutatjuk a fényvisszaverődésen alapuló eszközök - tükör, periszkóp - működését. Számolási feladatokat is végzünk.

3. Síktükrök

Mit látunk a tükörben? A síktükör képalkotásáról, a kép szerkesztéséről, tulajdonságairól lesz szó. Bemutatjuk a síktükör gyakorlati alkalmazását. Mi történik, ha több tükröt helyezünk egymás mellé vagy egymással szembe? Hogyan működik a kaleidoszkóp? A többszörös vagy végtelen tükörképekről is tanulunk.

4. Gömbtükrök

Megismerkedünk a domború és homorú tükrök fogalmával. Megvizsgáljuk a gömbtükrök nevezetes sugármeneteit, képalkotásukat. Hogyan verődik vissza a fény a domború és a homorú tükrök különböző pontjairól? Miért látjuk magunkat olyan furcsán a gömbtükrökben? A kép vajon valódi vagy csak látszólagos? Szó lesz a gömbtükrök gyakorlati alkalmazásáról is.
Fénytörés, lencsékPlecsni 0/9 Csillag

1. Fénytörés

A fény irányt változtat két közeg határán - ez a fénytörés. Megtanuljuk, mi a beesési- és törési szög fogalma, a szögek nagysága, a fénytörés törvénye, fénysebesség különböző anyagokban, optikailag sűrűbb és ritkább közegek, törésmutató fogalma, teljes visszaverődés. Gyakorlati példákra is számíthatsz.

2. Lencsék és lemezek

A plánparalel lemez és a prizma képalkotásáról tanulunk. A domború és a homorú lencsék jellemzőit vizsgáljuk. Megismerkedünk a dioptria fogalmával és a gyűjtőlencse képalkotásával. Vajon a szűkebb vagy a vastagabb lencse fogja jobban törni a fényt? Néhány feladatot is végzünk a dioptria kiszámítására.

3. Szem, homorú lencse,
fényszennyezés

Az emberi szem és a hagyományos fényképezőgép működéséről halhatsz ezen a videón. A homorú lencse képalkotását mutatjuk meg. Hogyan segíti a szemüveg az éles látást? Gyakorló feladatokat végzünk a domború és homorú lencsékkel kapcsolatos ismeretek elmélyítésére. Szót ejtünk a fényszennyezésről is.
SzínképPlecsni 0/3 Csillag
2
Csillag
Csillag
Csillag
Lejátszás
Lejátszás
(HAMAROSAN) A röntgentől a mikrohullámig
3
Csillag
Csillag
Csillag
Lejátszás
Lejátszás
(HAMAROSAN) Csillagászat

1. Színek

A prizma a fehér fény a szivárvány színeire bontja. Miért látjuk színesnek a tárgyakat? Hogyan láthatunk egy tulipánt sárgának? Melyike színeket veri vissza, melyeket nyel el? Hogyan keveri ki a színeket a tévéképernyő és hogyan a nyomtató? Ezekre a kérdésekre mind választ kapsz.

2. A röntgentől a mikrohullámig

3. Csillagászat

Az elektromosság és mágnesességKupa

Elektromos alapjelenségekPlecsni 0/9 Csillag

1. Bevezetés: elektromosság,
mágnesesség

A mai technikai civilizáció elképzelhetetlen az elektromosság és mágnesesség jelenségein alapuló eszközök nélkül. Ezek részletes megismeréséről fog szólni ez a fejezet.

2. Elektromos alapjelenségek

Felidézzük és megmagyarázzuk azokat az elektromos jelenségeket, amikkel valószínűleg te is találkoztál már. Megismerkedhetsz az elektromos töltés fogalmával, fajtáival, a közöttük fellépő erőkkel. Említést teszünk a töltésmegosztásról és a töltés kiegyenlítődésről is.

3. Elektromos vezetés

Megismerjük a különböző anyagok vezetési tulajdonságait, részletezzük, hogyan működik az elektromos vezetés fémekben, és hogyan az oldatokban, olvadékokban. Bevezetjük az elektromos áram és az áramerősség fogalmát, és megoldunk néhány számolási feladatot.
ÁramkörökPlecsni 0/18 Csillag

1. Áramkörök

Megismerkedünk az egyszerű áramkörökkel és az áramköri jelekkel. Bevezetjük a feszültség fogalmát. Megvizsgáljuk, hogy mi történik, ha az elemeket különböző módon összekapcsoljuk. Megtanuljuk, hogyan lehet áramerősséget és feszültséget mérni az áramkörben.

2. Ohm törvénye

Egy új fizikai mennyiséget vezetünk be, ez az ellenállás. Megállapítjuk, hogy a feszültség és az áramerősség egyenesen arányos mennyiségek. Kimondjuk Ohm törvényét, és feladatokat oldunk meg ezzel kapcsolatban.

3. Soros kapcsolás

A fogyasztók soros kapcsolása. Megvizsgáljuk, hogyan alakulnak a fogyasztók kivezetésein mérhető feszültség értékek, és a fogyasztókon áthaladó áram erőssége. Megismerkedünk az eredő ellenállás fogalmával, és megoldunk néhány számolási feladatot is.

4. Párhuzamos kapcsolás

A fogyasztók párhuzamos kapcsolása. Hogyan alakul a fogyasztók kivezetésein mérhető feszültség? Milyen összefüggés van a mellékágakban folyó áram erősségek és a főág áramerőssége között? Megoldunk néhány számolási feladatot is.

5. Soros és párhuzamos
kapcsolás gyakorlása

Gyakoroljuk, amit a soros és párhuzamos kapcsolásokról tanultunk, megnézünk néhány példát bonyolultabb áramkörökre. Számolási feladatokat oldunk meg sorosan és párhuzamosan kapcsolt fogyasztókból álló áramkörökkel kapcsolatban.

6. Az áram hatásai

Elektromos árammal tudunk hőt termelni, kémiai folyamatokat kiváltani, mágneses hatásokat előidézni, és hatással van az élő szervezetre is. Ezen a videón az elektromos áram hőhatásával, kémiai hatásával és élettani hatásával foglalkozunk.
Elektromos munka, teljesítményPlecsni 0/6 Csillag

1. Elektromos munka,
teljesítmény

Bevezetjük az elektromos munka és az elektromos teljesítmény fogalmát, kiszámoljuk az elektromos fogyasztást, és feladatokat oldunk meg ezekkel kapcsolatban.

2. Elektromos munka - Gyakorlás

Felsoroljuk a képleteket, amelyeket az elektromos munkával és teljesítménnyel kapcsolatban tanultunk, és megoldunk néhány számolási feladatot.
MágnesességPlecsni 0/6 Csillag

1. Mágneses alapjelenségek

2. Az elektromos áram mágneses hatása

Az elektromos áramnak mágneses hatása is van, áramjárta vezető közelében az iránytű kitér. Ezen a jelenségen alapul az elektromágnes, és az elektromos motor és más eszközök működése is. Ha a videó végére érsz, számodra is érthető lesz majd.

3. Elektromágneses indukció

Megismerkedünk az elektromágneses indukció jelenségével, megnézzük, mitől függ az indukált feszültség, és meghatározzuk az indukált áram irányát. A mágneses indukció néhány gyakorlati hasznosítását is megmutatjuk.
Váltakozó áram és felhasználásaPlecsni 0/15 Csillag

1. Váltakozó áram

Megismerkedünk a váltakozó áram, az effektív áramerősség és effektív feszültség fogalmával. Megtanuljuk hogyan lehet váltakozó áramot előállítani, és miért váltakozik. Megoldunk néhány számolási feladatot is.

2. A váltakozó áram hatásai
Gyakorlás

Van-e a váltakozó áramnak hőhatása, kémiai, mágneses és élettani hatása? Összefoglaljuk az egyenáram és a váltakozó áram hasonlóságait és különbségeit. Gyakoroljuk a számolási feladatok megoldását.

3. A transzformátor

A transzformátor feszültség átalakító berendezés, segítségével nagyobb vagy kisebb feszültséget tudunk előállítani. Megismerheted a működését, és számolási feladatokat is végzünk.

4. Az elektromos energia előállítása és szállítása

Megismerjük a különböző erőművek működését: hőerőművek, szél-, víz-, és naperőművek, atomerőmű. Megmutatjuk, hogy a távvezetékeken hogyan jut el az áram az erőművektől a házunkig, és hogy miért van szükség a nagyfeszültségű vezetékekre.

5. Lakások elektromos hálózata

Elektromosság a gyakorlatban: milyen részekből áll egy lakás elektromos hálózata, mi az a főmegszakító, kismegszakító? Mire jó a földelés? Ezekre a kérdésekre mind választ kapsz a videóból. Közben megoldunk néhány számolási feladatot is.
Bea
A világ csodálatos törvényszerűségeit kutatja és tárja fel a fizika tudománya. Lépj be Te is ebbe a varázslatos világba, ismerd meg az alapvető összefüggéseket!
Témakörönként bemutatjuk az összefüggéseket
Feladatokban gyakorolhatod ezeket és a kapcsolódó számításokat
A 8.-os videók feltöltése még folyamatban van.

Fizika is könnyen, érthetően

Van olyan suli, ahol a fizikát magas szinten tanítják, ott a megértése okoz gondot sokaknak. Ahol pedig háttérbe szorult, és már csak „mesélős” fizikát tanítanak, ott a továbbtanulásnál lehet gond, ha hiányzik a megfelelő tudás és a feladatmegoldási rutin.

Ezekről a videókról könnyedén megtanulhatod a szükséges összefüggéseket, megismerkedhetsz a típusfeladatokkal és begyakorolhatod a számolásokat. A 7. és 8. osztály tananyagát a különböző tankönyvek más-más sorrendben veszik. Éppen ezért nem érdemes szétválasztani a két év anyagát, hisz ahány tankönyvsorozat, annyiféleképpen „vágják szét” a kerettantervben szereplő témákat. A témakörök közül ki tudod választani azt, amivel éppen foglalkoztok az iskolában, és a videókról meglepően gyorsan meg tudod tanulni.

Mélyedj el velünk a világ felfedezésében, a nagy összefüggések felismerésében, és tanuld meg, hogyan lehet „kiszámolni”, mi fog történni a jövőben :)

A fizika méltatlanul háttérbe szorult a mai iskolarendszerben. Kevesen választják ezt a tárgyat, és a fizikát feltétlenül igénylő pályákat továbbtanulásuk irányának. Pedig a jövő szakembereinek egyre inkább szükségük lesz arra, hogy ismerjék a világ és a technikai eszközök működését.

Küldetésünk, hogy megmutassuk, hogy a fizika könnyen és élvezetesen is tanulható, és hogy minél több gyermeket segítsünk olyan pályát választani, ami biztos, jól jövedelmező munkát, garantált és magas szintű megélhetést biztosít számára. Ebben támogató partnerünk a CYEB – egy olyan magyar mérnöki vállalkozás, amely már Európa több országában biztosítja nagy cégek energiatakarékosabb, gazdaságosabb működését a fizikai ismeretek felhasználásával.