Az alábbi írás a Mex rádióban 2020.12.07.-én elhangzott riport alapján készült (a teljes hanganyagot a cikk alján találod):

Bea, azt mondod, hogy induljunk onnan, hogy vannak zárt és nyitott gondolkodásmódú emberek - és gyerekek is. Mit jelent ez?

Igen, érdemes ezzel a nyitott és zárt gondolkodásmóddal foglalkozni, mert nem is hisszük, hogy mennyi minden múlik ezen! Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az emberek alapvetően két csoportba oszthatók, ha egy nehéz a problémával találják szembe magukat:

  • az egyik azt gondolja, hogy én ezzel nem tudok megbirkózni, képtelen vagyok rá, és (emiatt) erőfeszítéseket se próbál tenni a megoldásért

  • a másik kapásból elkezdi azon törni a fejét, mi kell ahhoz, hogy meg tudja oldani mégis. Azt gondolja, ha nehéz valami, hogy „még nem tudom megoldani, de ha tanulok még, fejlődök még, menni fog…

(Nagyon érdekes, még agyi elektromosság mérésével is kimutatható, hogy az utóbbiak agya elkezd izzani egy problémától, keményen dolgozik az agy a megoldáson, míg a zárt gondolkodásúaké szinte 0 aktivitást mutat.)

Hogyan ismerheti fel valaki, hogy a gyereke nyitott vagy zárt gondolkodású?

A matekkal kapcsolatban pl. ez könnyen megállapítható: Ha egy gyerek menekül a nehezebb matek feladatok elől, ha rögtön feladja, ha valami nem megy neki, inkább elmenekül, mint erőfeszítéseket tenne, esetleg gyakran hangoztatja, hogy úgysem tudja megérteni, "hülye" a matekhoz, utálja a matekot, akkor ő minden bizonnyal a zárt gondolkodásmódú gyerekek csoportjába tartozik, legalábbis ami a matekot illeti.

Az a gond, hogy pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy az ilyen emberek nehezen fejlődnek, könnyen a képességeik alatt teljesítenek.

kislány ellenáll

Míg a nyitott gondolkodásúak, akik egyébként nyitottak eleve mindenféle információ (kritikus) befogadására, a problémákat fejlődési lehetőségnek is tekintik. Az ilyen emberek intelligenciája gyorsan tud nőni, és kiemelkedő képességeket tudnak elérni.

Nem nehéz kitalálni, hogy matekban is a nyitott gondolkodásúak teljesítenek jobban, gondolom.

Természetesen. Ami viszont a jó hír, hogy ezt meg lehet változtatni - felnőttnek és gyereknek egyaránt!! És igazából a matek egy remek gyakorlóterep a gondolkodásmód megváltoztatására.

Azt gondolom, a mai beszélgetésünknek pont az a legfontosabb mondanivalója, hogy hogyan érhetik el a szülők a gyerekeiknél, hogy a nyitott gondolkodásúak közé kerüljenek, hisz ők azok, akik sokkal rugalmasabban és sikeresebben tudnak létezni a mai gyorsan változó világban. És minden szülő azt szeretné, hogy a gyermeke boldog és sikeres felnőtt legyen.

Azt mondod, hogy a zárt gondolkodásmódú gyerkőcöt nyitottá lehet tenni? És ez a varázslat a szülőnek is sikerülhet?

Szülők és pedagógusok számára is egy nagy lehetőség, óriási hatással lehetnek a gyerekeikre, tanítványaikra, ha alkalmaznak egy nagyon egyszerű módszert, aminek a lényege a „MÉG NEM”- kommunikáció.

Mit is jelent ez? Ha valami nem sikerül a gyerkőcnek, ne toljuk le, ne tegyük le, hanem biztassuk, hogy ez MÉG NEM sikerült elég jól, de egy kis gyakorlással/erőfeszítéssel menni fog!

Döbbenetes eredményre jutott ezzel kapcsolatban egy amerikai pszichológusnő (Carol Dweck), aki motiváció-kutatással foglalkozik. Amerikai rezervátumokban és a harlemi gettóban hátrányos helyzetű, hagyományosan „reménytelenül gyengének” gondolt gyerekeket sikerült úgy felhozni a „Még nem” módszerrel, hogy aztán jobban teljesítettek, mint a magániskolák elit tanulói.

Ha tehát a gyerek rossz jegyet hoz haza matekból, ne azt mondjuk neki, hogy „már megint mit rontottál el? Vagy „miért nem tanultál eleget?” , hanem azt, hogy: „kicsim ez most MÉG NEM sikerült, de tudom, hogy meg tudod csinálni a 4-est (vagy ha az kevés, az 5-öst) is. Ha ráfekszel, menni fog!”

És TÉNYLEG meg tudja csinálni? Van erről tapasztalatotok?

Mindenképpen, sok csodaszép eredményt értek már el a diákjaink (bukásból 5-ös, stabil 3-asból 1 hónap után 4-es 5-ös dolgozatok, stb…). Természetesen lehet, hogy matekból segíteni kell neki, hogy megértse, és el tudjon indulni a fejlődésben. Ebben kitűnő lehetőség pl. a Matek Oázis program, ahol a gyerkőc megtalálja a jól felépített, klasszul elmagyarázott matek tananyagot, és be is gyakorolhatja. És lehet, hogy a szülőnek is eleinte többet kell biztatni őt, de tényleg el tud indulni a fejlődés útján, és meg tudja csinálni.

Azt mondja egyébként még ez a pszichológusnő, hogy nemcsak az a fontos, hogy hogyan értékelünk (hogy nem azt mondjuk, hogy elégtelen, hanem azt, hogy MÉG NEM elég jó, még tanulni kell ezt, stb.), hanem az is fontos, hogy miért dicsérjük meg a gyereket:

Nem az ügyességéért, okosságáért, a tehetségéért dicsérgessük, hanem az erőfeszítéseket dicsérjük, a kitartást és a fejlődést! A folyamat elismerése teszi rugalmassá és szívóssá a gyerekeket.

Úgy tudom, Ti ebben is tudtok segíteni. Azt láttam a Matek Oázis programban a rossz válaszoknál, hogy „MÉG NEM jó”!

Igen, mikor olvastunk erről a kutatásról, rögtön lecseréltük a „sajnos nem jó” visszajelző szomorú fejecskét egy „még nem jó” gondolkodó fejecskére. Hiszen maximálisan szeretnénk támogatni a tanítványaink fejlődését, ami a kutatók szerint sokkal inkább a gyerek hozzáállásától függ, mint a képességeitől. Tehát minél pozitívabbra tudjuk hangolni a hozzáállását, annál több sikert fog elérni, és simán lehagyhatja akár a jobb képességű társait is.

És az a fantasztikus, hogy ha végre elhiszi magáról, hogy képes fejlődni, akkor nemcsak a matek eredményein fog ez meglátszani, hanem minden másban is elkezd fejlődni, ami csak fontos számára. Sőt, még a kapcsolatai is javulnak.

Várjuk szeretettel a Matek Oázisban a szülőket és a gyerekeket! Tegyük együtt nyitott gondolkodásúvá és ezzel sikeresebbé a felnövekvő generációt!

 

– B. Békési Bea –

Van önbizalmad a matekhoz?
2020. október 15.
Nehéz tartani a tempót?
2020. október 14.
Nem megy, mert nem tud figyelni
2020. október 14.